Van néhány elem a jelenlegi technológiákban is, ami előrevetíti a jövőt. A Mashable összeállításában a nyolc legfontosabb mai technológiát listázza, amely a jövőben is fontos lesz - ha nem egyenesen meghatározza a jövőnket.

Okostelefonok

Az okostelefonok már ma is inkább számítógépek, nem pusztán kommunikációs eszközök. Az érintőképernyős kezelőfelületek és gyors processzorok mellett számtalan szenzor található bennük - kamera, gyorsulásérzékelő, sebességmérő, GPS vagy iránytű.

Az okostelefonok a jövőben PMC-vé (personal mobile computer, személyi mobil számítógép) fejlődnek majd. Moore törvénye alapján a processzoraik hamarosan a szuperszámítógépek sebességével vetekednek. A szenzorok száma, teljesítménye egyre nő, és egyre jobban lehet majd kombinálni is a különböző érzékelőket.

Lehet, hogy a PMC az óra helyére kerül az ember csuklójára - mivel a készülék kijelzője már nem lesz elsődleges felhasználói felület, lehet kicsi is, és akár a ma viselt órákra is hasonlíthat majd.

AP

3G és 4G vezeték nélküli szélessáv

Manapság még gyakran ellenőrizni kell az okostelefonon a jelerősséget, ha vezeték nélkül internetezünk. A mai 3G és 4G hálózatok elfogadhatóak, de nem nyíjtanak kiemelkedő sebességet.

A cellatornyok telepítése lassú és költséges folyamat, ami a jövőben nyilván gyorsabb és olcsóbb lesz – bárki könnyedén hozzáférhet a felhőben tárolt adatokhoz.

Felhő alapú tárolás

A számítási felhőről sok szó esik, de kevés az átlagember számára releváns szolgáltatás van még. A két legjelentősebb kivétel a Google és az Apple. A Google Docs vitathatatlanul az első cloud alapú alkalmazás, amely széles körben elterjedt. Az Apple iCloudnak is megvan a lehetősége arra, hogy megugorja a lécet és bevonja a felhőbe az ügyfeleket.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy minden személyes adat és az alkalmazások is bárhol, bármikor elérhetőek lesznek. Aki arra vágyik, szerkeszthet szöveget vonatozás közben, vagy az ügyfél irodájában, a helyszínen készíthet ajánlatot - mindig kéznél lesz minden adat, amire szüksége van a feladat elvégzéséhez.

AP/Patrick Sinkel

Retina-szken és hangutasítások

Ma még a szem mozgását figyelő technológiákat leginkább a felhasználói élmények kutatása során alkalmazzák. Hová néznek az emberek a weboldalakon, hogyan mozog a szemük? A hangfelismerés-kutatások pedig leginkább arra koncentrálnak, hogyan lehetséges az emberi hangot szöveggé alakítani.

A jövőben e technológiákat ötvözik a kiterjesztett valósággal (AR) így hoznak létre egy jóformán láthatatlan és természetes PMC-felhasználói felületet. A tárgy, amit nézünk, a szavak, amiket kimondunk - mind a PMC-hez továbbított információ, amit a gép értelmez, majd szóban vagy képek formájában közli a választ. Ránézünk egy étteremre, és azt kérdezzük: jók a salátáik? Egy pillanat múlva érkezik a válasz, melyik salátát hogyan értékelték az előző vendégek, hang vagy kép formájában, attól függően, a kérdező éppen mit csinál - hang informál például, ha éppen vezet.

Kiterjesztett valóság

A ma használatos kiterjesztett valóság (AR) lebegő szöveggel, szimbólumokkal és 3D-s virtuális képekkel bővül, hogy még informatívabb vagy szórakoztatóbb legyen.

A PMC-nek az is feladata lesz, hogy szűrje az információkat, és csak az igazán relevánsakat engedje a felhasználóhoz.

AP

Közösségi oldalak

A közösségi oldalak a mai formájukban - mint a Facebook vagy a Twitter - erőfeszítéseket igényelnek a felhasználók részéről. Menedzselni kell a baráti kört vagy a követőket, kigyomlálni a hozzászólásokat, szelektálni, mi érdekel bennünket.
A jövőben a közösségi háló menedzselése dinamikus és automatizált lesz - a rendszer végzi.

A közösségi háló egyre jobban átszövi az élet más, digitális területeit - naptárak, címjegyzékek vagy a GPS is integrálódik. Ha valakivel találkozót beszélünk meg, előtte megjelennek például az illető posztjai, amit elolvashatunk, hogy ez megkönnyítse a beszélgetés beindulását.

CAD, 3D nyomtatás és egyedi termékek

A számítógéppel segített tervezés (CAD)  jelenleg a mérnökök, tervezők és diákok körében népszerű. De a szoftver túl bonyolult ahhoz, hogy az átlagos fogyasztó használja. Ez a jövőben alapjaiban változik meg: bárki megtervezheti a saját termékét, amit megfizethető áron le is gyártathat. Természetesen mindent személyre szabva, saját ízlése, mérete, igénye szerint.

A 3D nyomtatás lenyűgöző technológia, szinte bármilyen alakú tárgyat létre lehet vele hozni, olyat is, amit hagyományos gyártási technológiákkal igencsak nehézkes. A hátránya, hogy a folyamat lassú és költséges, illetve gyakran nem elég masszív a tárgy ahhoz, hogy aztán használni is lehessen. Ha a technológia fejlődik, robusztus alkatrészeket lehet majd gyorsan és olcsón készíteni vele.

Az egyedi termékek online tervezése is egyre népszerűbb. Bárki megtervezheti már ma is például a saját sportcipőjét – persze nem olcsó és beletelik néhány hétbe, míg megérkezik. Ez is tömegessé válhat, főleg, ha gyorsabban és rugalmasabb feltételekkel készülnek el a személyre szabott termékek.

Önjáró autók

A mai autók tele vannak különféle, a vezetőt támogató extrákkal. Sok autóban van GPS, de a luxusautó-gyártók az aktív sebességtartó automatikától kezdve a sávelhagyásra figyelmeztető rendszeren keresztül a forgalmi információkon át a holttérfigyelő rendszerig számtalan extrát kínálnak. Sőt, ezek az autók maguktól fékeznek, hogy elkerüljék az ütközést, ha hirtelen akadály vagy gyalogos jelenne meg a kocsi előtt.

Önmagukat vezető autókat tesztelt már a Google is a forgalomban - az autók a tetőre erősített kamerák, radarok és lézeres távolságérzékelők segítségével „látják” a forgalomban részt vevő többi járművet.

A járművek valószínűleg biztonságosabbak lesznek, mert folyamatosan értékelik az adatokat, és a számítógépek garantáltan nem fognak vezetés közben sms-ezni. Ráadásul egyáltalán nem lesz bonyolult működtetni - a gépnek csak a címre és a találkozó időpontjára lesz szüksége, a GPS segítségével navigál majd. A sofőrnek csak annyit kell tennie, hogy beül és azt mondja: indulás.