A csillagászok a hawaii Keck obszervatóriumból végezték a megfigyeléseket. Az általuk észlelt két felhő körülbelül kétmilliárd évvel az ősrobbanás után képződött, nem tartalmaznak a hidrogénnél, valamint a hidrogén-izotópnál, a deutériumnál nehezebb kémiai elemeket.

A tudósok nem keresték ugyan a héliumot, de feltételezéseik szerint az is bőségben található a felhőkben. Nem találtak viszont nehezebb elemeket, úgynevezett fémeket. A "fémeket" a csillagászok számára a hidrogénnél és héliumnál nehezebb kémiai elemeket jelentik és mivel ezek az elemek a csillagfejlődés során jönnek létre, a korai univerzumban kevés fém volt található. Ennek megfelelően az akkor keletkezett csillagokból szinte teljesen hiányoznak a nehezebb elemek.

"A nehéz elemek hiánya bizonyítja, hogy a felhők a korai világegyetemből valók. Első ízben sikerült észlelni ilyen gázfelhőket, amelyek az első csillagoknak adtak életet" - hangsúlyozta J. Xavier Prochaska, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem csillagásza, a tanulmány társszerzője, aki szerint további ilyen gázfelhők lehetnek.

A Science legújabb számában megjelent amerikai és japán kutatók tanulmánya, amely szerint a korai csillagok sokkal kisebbek lehettek, mint eddig feltételezték. Az eddigi elképzelések szerint az első csillagok tömege több százszor meghaladta a Napunkét, a legújabb kutatások fényében "csupán" néhány tucatszor.