Egész évben a Facebookkal kapcsolatos hírek vitték a prímet - ezek közül is legjobban az átverésekre voltak kíváncsiak a hvg.hu olvasói. Az álhír arról, hogy megnézhetjük, melyik az a tíz ember, aki a legtöbbet nézi profilunkat, melyek voltak az év legnagyobb facebookos átverései, a brutális igazság a Facebookról, és mivel fizettünk az indián nevünkért - ezek voltak a top-Facebook-témák.

Kevesen tudják, milyen adataikhoz engednek hozzáférést, ha egy ártatlannak tűnő alkalmazást használnak a Facebookon. A magyar közösségen a napokban végigsöprő 'indián név' őrület például egy ékszerüzlet marketingkampánya - ez derült ki a Mivel fizetett a Facebookos indián nevéért? című cikkből, mely december egyik legnépszerűbb írása volt A brutális igazság a Facebookról című cikk mellett. Utóbbiban eljátszottunk a gondolattal, hogy milyen blogbejegyzés született volna, ha Mark Zuckerberg kendőzetlenül megírja, mi a véleménye a versenyhatósággal kötött megállapodásról.

NASA / SECCHI

Decemberben még a Videó: furcsa objektumot rögzített a NASA a Merkúr mellett című anyag és az Óriási dolog rejtőzik Budapest alatt! című cikk vonzott sokakat. Előbbi arról szól, hogy a Nap körül keringő Stereo űrszonda által egy napkitörés alkalmával rögzített képén néhány másodpercre felvillanó objektum pontos eredetéről egyelőre csak találgatnak a kutatók. Utóbbi témája pedig az a hír, hogy megtalálták az összeköttetést a Pál-völgyi-Mátyás-hegyi és a Harcsaszájú-Hideg-lyuk barlangrendszerek között.

Novemberben mindenkit az izgatott, hogy újabb átverés terjed a Facebookon. Egy oldal azt ajánlotta, hogy megnézhetjük, melyik az a tíz ember, aki a legtöbbet nézi profilunkat.

A másik hot topic az volt, hogy másodpercek alatt felgyorsítható a PC egy egyszerű, ingyenes programmal. A gép lelassulásának hátterében - a szó szoros értelmében - gyakran a háttérben szükségtelenül futó folyamatok és Windows-szolgáltatások állnak, amelyekről mi nem is tudunk.

Októberben a Facebookos hírek mellett - mint a Hat ismerős, akit jobb törölni a Facebookról (a misztikus idegen, a tehetetlen keresztes lovag, a birkatürelmű, a lájkoló, a múlt kísértete és anya), a Feleslegessé tette a Like-gombot a Facebook (van, aki az új Facebook-funkciókat az adathalászathoz, a spammeléshez és az internetes kémkedéshez hasonlítja.) és Ez az új Facebook rosszabb, mint az iwiw Steve Jobs halála és a volt Apple-vezérrel kapcsolatos részletek iránt érdeklődtek az emberek.

Idéztünk tíz érdekes tényt is, amit csak a rajongók tudtak Steve Jobsról. Ezek között szerepel, hogy az apja szíriai származású, az anyja amerikai, és csecsemőkorában örökbe adták, a hippikorszak utórezgéseként indiai guruknál is megfordult, az LSD-t is kipróbálta – és még további nyolc érdekesség, amit nem is gondolt volna Steve Jobsról. Például hogy sohasem szerzett diplomát - Steve Jobs egy diplomaosztón modndott beszédére és ennek videójára is sokan kíváncsiak voltak.

Szeptemberben az „Azért írok, mert Pesten nem tudnak erről semmit sem” című, a az 1941. augusztus végén Kamenyec Podolszkijban elkövetett tömeggyilkosságról szóló cikket olvasták a legtöbben, az augusztus pedig Steve Jobs és a Facebook jegyében telt. Aratott a 7 legjobb Steve Jobs-idézet - miután Steve Jobs lemondott a vezérigazgatói posztról.

Sokan szerették volna azt is megtudni, mi az az ügyes trükk, amivel a Facebook kihúzza a telefonszámunkat - ehhez elég, ha a Facebook-profilján a jobb felső sarokban levő Edit Friends feliratra kattint, majd a bal oldalon a Contacts feliratra. Meg fog lepődni, micsoda lista fogadja: a Facebook egy ügyes trükkel felülíratta a felhasználókkal az eredeti biztonsági beállításokat. A fenyegetés híre, miszerint november 5-én megtámadják a Facebookot, mert az nem tartja tiszteletben a felhasználók személyiségi jogait, szintén augusztus egyik top-témája volt.

Júliusban is két facebookos hír - a Megtudhatja, ki nézi a Facebook-profilját és az Ilyen volt a norvég gyanúsított Facebook-profilja című cikk vonzott sokakat. Előbbi kivételesen nem átverés volt: WhoIsLive révén elvileg bárki láthatja, ki nézi éppen a Facebook-profilját - feltéve, hogy telepítette az ehhez szükséges programot -, és chatelni is lehet az illetővel. Utóbbi írásból kiderül, hogy konzervatív, keresztény, vadász, videójátékos és szabadkőműves, kopaszodó, szőke harmincas az a férfi, aki rendőr egyenruhába öltözve 76 ember halálát okozta a norvég fővárosban.

A június a történelmi témáké volt a hvg.hu-n: Szegő Iván Miklós két tanulmánya, a Szovjet kivonulás 1991-ben: az utolsó fricska és a Még Trianonnál is lehetett volna rosszabb című írás vezette az olvasottsági listát a rovatban. A Mementó-sorozat egyik darabja azt taglalja, hogy 1991 júniusában hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot. Ezzel véget ért az 1944-45 óta tartó megszállás. A kommunista világhatalom katonai erőit a Kádár-korban „ideiglenesen itt állomásozó” szovjet csapatokként emlegették - az „ideiglenesség” pedig 45-46 évig tartott. A kivonuláskor a szovjetek azért még egyszer megfricskázták a magyar delegációt: nem tették meg azt a szívességet nekünk, hogy az utolsó katona gyalog sétáljon ki az országból. A másik júniusi mementó témája az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés, pontosabban békediktátum, amely Magyarországból - Horvátország nélkül számítva - korábbi területének 33 százalékát sem kitevő országot faragott.

Májusban a legtöbben a Légifotó: Magyarország élethű mása egyetlen kertben című cikkre voltak kíváncsiak a hvg.hu IT/Tudomány rovatának olvasói közül. Jakabszálláson Magyarország alakú kertet alakítottak ki, ami turisztikai és botanikai látványosságként is egyedülálló lesz Közép-Európában. Az ország 93 ezer négyzetméteres domborzati és vízrajzi makettjén már elkészült a teljes parkosítás, de a fák és cserjék növekedése miatt csak évek múlva lesz teljes az összkép. Nem a cunami okozta a japán reaktorbalesetet?, a Facebook: átverés a Dislike gomb és ismét egy történelmi téma - Pederaszta orgiában volt ceremóniamester Széll Kálmán Ady szerint érdekelt még jelentős számú, az IT és a tudomány iránt érdeklődő olvasót.

MTI Fotó: Ujvári Sándor

Az amerikai tudományos szaklap, a Scientific American és a német Die Zeit is egyre aggasztóbb dolgokról számol be a fukusimai atomerőművel kapcsolatban. Kiderült ugyanis, hogy a baleset súlyosabb volt minden eddigi bejelentésnél, és nem is a cunami okozta -legalábbis a megsérült 1-es blokkban -, hanem maga a földrengés - derül ki május legolvasottabb tudományos cikkéből.

A dislike gomb csak legenda, nem aktiválja a „Nem tetszik” gombot, mivel ilyen funkció nem is létezik a közösségi oldalon - ezt részletezi a májusi IT-hír, a történelmi téma - ismét a Mementó sorozat tagja - pedig arról szól, hogy manapság nem győzzük újratanulni a Moszkva tér régi-új nevét, az egykori miniszterelnök azonban nem volt mindig ilyen népszerű. Ady Endre publicistaként például kifejezetten utálta a Széll-korszakot. Ady ekkoriban ugyanis - a Nagyváradi Naplóban megjelent cikkei alapján - egyre jobban közeledett a szociáldemokrata és polgári radikális állásponthoz.

Áprilisban a csernobili rémtörténet: a hallgatag Teller és az öngyilkos fővizsgáló esete hozta lázba az olvasókat leginkább. Talán sosem tudjuk meg pontosan, mi történt huszonöt évvel ezelőtt Csernobilban, ez azonban az atomipar és a Szovjetunió sajátosságaiból fakad. Információk a történelem első 7-es besorolású - azaz a legsúlyosabb kategóriába tartozó - atomerőmű-balesetéről. Áprilisra is jutott Facebook-sztori: akinek csak néhány ismerőse van a Facebookon, könnyen meg tudja állapítani, ha valaki megszakította vele a kapcsolatot. Több száz barát esetében legfeljebb csak annyit veszünk észre, hogy csökkent az ismerőseink száma. De ki volt az, aki törölt minket? - ez derül ki a Tudja meg, ki törölte a Facebookon cikkből.

Márciusban a Tippek, trükkök: hogyan csinálják a norvég nők? és az Élesedik Kína „olajfegyvere”: csökkentik a ritkaföldfémek exportját című cikk volt a legnépszerűbbek között az IT/tudomány rovatban. Nem szex, hanem munkavállalás és gyerek: mit kellene tenni ahhoz tenni, hogy a nők nagyarányú foglalkoztatása közben a gyerekszám ne csökkenjen egy fejlett nyugati országban? Mi a titkuk a norvég nőknek? Esetleg a norvég férfiaknak? És egyáltalán, mit tud ez az északi ország, amit megtanulhatunk tőlük? - erről szólt a cikk. A kínai téma pedig azt taglalja, hogy a modern technológiák százainál - az iPhone-tól az intelligens bombákig - kulcsfontosságú a ritkaföldfémek használata. Ezek kilencvenöt százaléka kínai bányákból kerül a föld felszínére, az ázsiai országóriás viszont tavaly úgy döntött, hogy csökkenti az exportjukat, nemrégiben pedig bejelentette, hogy április elsejétől jelentősen megemeli - méghozzá sokszorosára - a rájuk kivetett adót. Vagyis a nyugati országoknak alternatív beszerzési források után kell nézniük.

Februárban a Segítség, a szüleim bejelöltek a Facebookon! Mit tegyek? című anyag váltott ki vitákat, míg januárban a Március 15-én megszűnik a Facebook? című álhír sokkolta az olvasókat, e témában önött tiszta vizet a pohárban az Urbanlegends.hu - és elébe ment az online pániknak.

Januárban egy YouTube-ról szóló cikk érdekelte nagyon az olvasókat, egy anyag arról, hogy két napot is láthatunk majd az égen, és egy arról, hogy érdemes-e hűtőben tárolni az elemeket.

Sokminden van, amit nap mint nap használunk, mégis, alig tudunk róluk valamit. Ilyen például a porszívó (mellesleg Daniel Hess találmánya, 1860-ból), de nem is kell ennyire visszanyúlni: ilyen a YouTube is. A részletek az Amit csak kevesen tudnak a YouTube-ról című cikkben olvashatóak.

A Szupernova-robbanás miatt két Nap ragyoghat az égen című írásból az derül ki, hogy egy ausztrál fizikus szerint - ideiglenesen - két napot is láthatnak az égen a földlakók, mivel az egyik legfényesebb csillag rövidesen szupernovává alakul és ennek fénye lesz majd látható a Földről.

Az Ön is a hűtőben tárolja az elemeket? Itt a helye! című anyagban pedig a városi legendákkal, tévhitekkel foglalkozó oldal szerkesztője pedig arra hívta fel olvasóit, hogy osszák meg azon mindennapi szokásaikat, amikről tudják, hogy nem használnak, mégsem tudnak megszabadulni tőlük.