A szerkezet az elektronok és a protonok energiáját, valamint elektromos töltését méri. Az eszköz ugyancsak méri a Szaturnusz ionoszférájából származó molekulákat, meghatározza a bolygó mágneses terének konfigurációját, valamint a plazmát és a napszelet a magnetoszféra belsejében. 

A hivatal augusztusban azt közölte, hogy a Cassini plazmaspektrométere rövidzárlat miatt hibásodott meg. A nemzetközi összefogással megépített űrszondát 1997 októberében bocsátották fel. Célja a Szaturnusz környezetének vizsgálata és egy leszállóegység, a Huygens eljuttatása Titán nevű holdjának a felszínére.

Az 5712 kilogrammos űrszonda 366 kilogramm tömegű tudományos műszert, valamint a 320 kilogrammos Huygenst vitte magával. 

Küldetése során a szerkezet egyebek között a Szaturnusz-gyűrűk háromdimenziós szerkezetének és dinamikus viselkedésének rögzítését végzi. Feladata továbbá a holdak felszíni összetételének és geológiai múltjának meghatározása, a magnetoszféra viselkedésének és háromdimenziós szerkezetének mérése, valamint a Szaturnusz légkörének a felhők szintjén történő vizsgálata.