Eddig mintegy száz magánszemélyt és 30 építőipari vállalatot értek csaláson: olyan házakat fedeztek fel, amelyek papíron nem léteztek. A magánszemélyek közül a legnagyobb fogás egy 240 ezer lita – bő 20 millió forint – értékű adócsalást elkövető házaspár volt. 

Az utcatérkép nagyban megkönnyíti az adóellenőrök előszelektálási munkáját, és csak akkor mennek ki helyszíni szemlére, ha alapos a gyanú, hogy csalás történt. 

A személyiségi jogokat illetően még a litván emberi jogi aktivisták sem vélik úgy, hogy sérülnének. "Az ellenőrök csak gyanús helyek megszemlélésére használják az utcatérképet, és csak azután látogatják meg" – mondta egy jogászuk. 

A litván adóhivatal nem tud arról, hogy más országban is használnák hozzájuk hasonlóan a Google szolgáltatását. 

Műholdas módszert mindazonáltal használnak például Görögországban: a tehetős környékek kerti úszómedencéit figyelik árgus szemekkel, és ha olyat találnak, amelyre a tulajdonos nem kért építési engedélyt, akkor jó eséllyel adócsalásban is ludas lehet az illető. 

Nagy-Britanniában a világháló szövegszűrésével kutakodik az adóhatóság csalók után: árverések be nem jelentett eladásait keresgéli.