A cégnek ez az első úgynevezett átláthatósági jelentése, hasonló ahhoz, amelyet a Facebook hozott nyilvánosságra augusztus 27-én. A Yahoo-hoz az esztendő első hat hónapjában 12 444 adatkérés érkezett az amerikai igazságügyi hatóságoktól vagy a nemzetbiztonságért felelős hivataloktól a külföldi hírszerzés felügyeletére vonatkozó törvény (FISA) alapján.

Hasonló kérések érkeztek azoknak az országoknak a hatóságaitól, amelyekben a Yahoo-nak van helyi leányvállalata, vagyis számukra az adott állam törvényei kötelezővé tehetik az adatokhoz jutás megkönnyítését.

Ron Bell, a Yahoo vezető ügyvédje blogjában megállapítja: "Szívünkön viseljük felhasználóink bizalmas adatait". Ezért - mint írja - a cég jogi osztálya megköveteli a kormányoktól, hogy az adatok átadására vonatkozó kéréseket a törvényesség keretein belül terjesszék be, és azt törvényes célokra használják fel.

Az internetes óriáscég az év eleje óta 29 ezer kérést kapott 17 ország kormányától, mégpedig több mint 62 ezer fiókfelhasználó adatairól, a legtöbb megkeresés az amerikai kormányzattól érkezett.

Az amerikai adatkérések 37 százalékát teljesítette a cég, 55 százalékban "tartalom nélküli" információt adott (legfeljebb a felhasználó nevét és tartózkodási helyét adta meg), 2 százalékát elutasította, 6 százalék esetében pedig nem sikerült bármiféle adatot is találni.

A többi adatkérő ország között volt Ausztrália, Hongkong, India, Új-Zéland, Tajvan, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Nagy-Britannia, Brazília, Argentína, Spanyolország, Mexikó.

A titkos adatgyűjtési gyakorlatról és méretéről azután robbant ki vita, hogy a The Washington Post és a brit The Guardian leleplező  anyagokat közölt az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos PRISM megfigyelési programjáról. A kiszivárogtatott dokumentumok szerint az adatgyűjtésben olyan internetes óriások működnek közre, mint a Google, a Microsoft, a Yahoo, a Facebook és az Apple.

A The Guardian a közelmúltban egy titkos anyagra hivatkozva arról írt: az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) dollármilliókat fizetett több internetes óriáscégnek, hogy készségesen működjön együtt a PRISM elektronikus megfigyelési rendszer programjában, miután egy bírósági cég két évvel ezelőtt alkotmányellenesnek nyilvánította az ügynökség bizonyos tevékenységeit, a cégek között konkrétan említette a Google-t, a Yahoo-t, a Microsoftot és a Facebookot.

A Google a hírrel kapcsolatban azt közölte: nem csatlakozott a PRISM programhoz és semmilyen más megfigyelési programhoz sem. A Google rendszereihez nem ad hozzáférést sem az Egyesült Államok, sem más ország kormányának, hatóságainak. Felhasználói adatokat csak és kizárólag a törvényben meghatározott feltételek mellett adnak ki - állítja a vállalat.

Nemrég a Twitter mikroblog is közölte, hogy az amerikai kormány egyre több adatot kér le a közösségi hálózat előfizetőiről. Az első fél évben a szövetségi hatóságok 902 esetben fordultak a Twitterhez adatgyűjtési céllal. Összesen 1319 konkrét felhasználóról kértek információkat.