A szocialista Magyarország piacgazdaság elé emelt falának lebontásában kicsi, de fontos szerepet játszott a különböző zsebimport megoldások terjedése. A hazai számítógép zsebimport úttörője, Bojár Gábor ötlete azon alapult, hogy Nyugatról a KGST-országokba nem exportálható, „COCOM-listás” termékeket hogyan lehet egyéni úton mégiscsak megszerezni. Magyar sajátosság vagy sem, az állami bizományi vállalat közbeiktatásával, lényegében becsempészte az első nyugati számítógépeket, köztük az akkori munkahelyének, a Geofizikai Intézetnek a „szükségleteit” is. Igaz, ez eleinte csak 64 KB-os HP asztali kalkulátorokra korlátozódott, és a 3D-s modellezéshez szükséges kapacitáséhséget ez épp csak csillapította, de Bojár szerint éppen az alapozta meg a későbbi sikert, hogy „másoknak nem volt muszáj ilyen piciben gondolkodniuk. Nekünk, mivel más gépünk nem volt, igen”.

Az így láthatóvá tett tudásukat referenciának szánták, úgy képzelték, hogy a programjukat majd eladják valamelyik szoftvercégnek. A ’83-as müncheni Systems vásáron azonban elcsodálkoztak, mert 8-10 számítógépgyártó is komoly érdeklődést mutatott irántuk. Azon még jobban, hogy végül csak egy komoly érdeklődő maradt csak. Az Apple.

Legendary Toys

A magyar programozók látványos dolgot készítettek, amit kiszúrt az Apple német kirendeltsége. Ám nem vették meg a szoftvert, csupán igénybe vették a programot ahhoz, hogy reklámozni lehessen vele a gépeiket. Támogatásként, ’84 januárjában így kapott a társaság négy darab Lisát, 30 ezer márka marketingkeretet, plusz kiállítási lehetőséget a hannoveri vásáron – azzal a feltétellel, hogy a 3D-s demókat addigra lokalizálják a Lisára. Az Apple ezzel demonstrálhatta, hogy elég erős a hardvere az efféle alkalmazáshoz is. S bár éppen akkor már bemutatták az első Macintosht is, azzal, hogy még egy korábbi generációs számítógépen is futtatni képesek az első háromdimenziós modellező szoftvert pc-kategóriájú gépen, a demonstráció még nagyobb nyomatékot kapott. (Azt ugyanis kevesen tudhatták akkor, hogy az új gépek - például lebegőpontos processzor hiányában - nem lettek volna alkalmasak az efféle demonstrációkra.)

A’84-es CeBIT-en kiállító Apple nagyjából egy tucatnyi külső fejlesztő csapattal mutatta be a tudását. Bojárék sikerét mutatta, hogy folyamatosan nagy tömeg zsongta körül a gépeket, melyek tetején ott díszelegtek a képernyőn megjelenített formák valódi fizikai modelljei is. Egy este szóltak Bojár Gábornak, hogy másnap meglátogatja a standot Steve Jobs. „Annyit tudtak róla, hogy egy fantasztikus manus, akit nagyon tisztelnek, de akit főleg a sajtó szeret nagyon, mert egy igazi showman. De ezeket az apple-ösök mondták, előtte nem is hallottuk a nevét” – mondta Bojár Gábor. A nagyfőnök látogatásának hírére a németek egész éjjel trenírozták a magyar fejlesztőket, és leginkább az volt a kérés, hogy fogják rövidre a mondókát; a félórás demót sűrítsék bele öt percbe, mivel – mint mondták – Jobs ennyit szán egy-egy ilyen dologra.

Reggel beállították a gépeket, és vártak. Amikor Jobs végül 25-30 újságíró gyűrűjében, kamerák és mikrofonok közt megérkezett Bojárék standjához, az ötperces prezentáció szétforgácsolódott. Jobs ugyanis folyamatosan közbekérdezett. A technikai és műszaki részletek olyan mélységig érdekelték, hogy végül a sajtót is hanyagolva, fél órát a magyar kiállítóknál maradt. „Sokszor kérdezték tőlem azóta, hogy milyen benyomást tett rám az első találkozás. Sajnos fogalmam sincs. Egész idő alatt arra koncentráltam, hogy én milyen hatást teszek őrá. Az volt az egyetlen célunk, hogy az Apple-től támogatást kapjunk, és ezért le kellett őt nyűgöznünk. Gyorsan megtudtuk: sikerült” - mondta Bojár Gábor.

Ahogyan az a Graphi-sztori címmel kiadott cégtörténeti kötetben olvasható, másnap a németek elújságolták: Jobs gratulált nekik, amiért a 3D-s modellező társaságot kiszúrták. Felhatalmazást adott arra, hogy a németek minden lehetséges módon támogassák a programozókat. Így bevezették a magyar céget a disztribúciós hálózatba; az Apple minden olyan viszonteladóját megismerték, akik építészeknek adtak el gépeket és programokat, így egy év múlva a világban már több tucat olyan cég működött, ahol Bojárék programját használták. „Ez volt - azóta is - a legnagyobb érték, amit egy megrendelőtől kaphattunk” – mondta végül a Graphisoft alapítója.

A HVG Extra Steve Jobs különkiadása megrendelhető a kiadó oldalán.