A számítógép-használók elsősorban a rosszindulatú szoftverek (malware-ek) használatából származó biztonsági fenyegetéseket sorolják azon főbb indokok közé, amiért nem használnak licenc nélküli szoftvereket. E körön belül pedig leginkább a hackerek támadásaitól és az adatvesztés különböző formáitól tartanak. Ezért is  meglepő, hogy hazánkban tavaly a személyi számítógépekre telepített programoknak 39 százaléka jogosulatlanul telepített szoftver volt.

„A legtöbb ember nincs tisztában azzal, hogy milyen szoftverek vannak telepítve a saját vagy céges gépére. Ennek meg kell változnia” – mondta Victoria Espinel, a BSA elnök-vezérigazgatója. A kedden publikált BSA Globális Szoftver Felméréséből (BSA Global Software Survey) leginkább az látszik, hogy az üzleti életben miért megkerülhetetlen a hatékony szoftverkezelési stratégia.

A friss felmérésben 34 országból mintegy 22 ezer otthoni és üzleti PC-felhasználót, valamint több mint 2000 informatikai menedzsert kérdeztek. Ez alapján elmondható többek között, hogy a jogosulatlanul telepített szoftverek aránya Magyarországon 39 százalék volt, ami 2 százalékpontos csökkenést mutat a 2011-ben mérthez képest. Az engedély nélküli szoftverek kereskedelmi értéke összesen 24 milliárd forintra tehető.

techweekeurope.co.uk

A jogosulatlanul telepített szoftverek használatával összefüggő fenyegetések közül a felhasználók 64 százaléka a hackerek támadásai, míg 59 százaléka az adatai elvesztése miatt aggódik. Ennek ellenére a világban csak a vállalatok 35 százalékának van olyan írásban is rögzített belső szabályzata, amely megköveteli a megfelelően licencelt szoftverek használatát. Pedig „vannak olyan alapvető lépések, amelyeket bármely cég megtehet ennek érdekében" – magyarázta Espinel, aki példaként említi a hivatalos belső szabályzat létrehozását a licencelt szoftverek használatáról, és a gondos szoftvernyilvántartás vezetését.

Szerinte a vállalatok ugyanakkor olyan, hatásosabb szoftvereszköz-gazdálkodási (software asset management) programokat is bevezethetnek, amelyek nemzetközileg elfogadott irányelveket követnek. "Ezek a programok jelentős értéket képviselhetnek azáltal, hogy lehetővé teszik a megfelelő ellenőrzést, és teljes körű betekintést nyújtanak a hálózatra telepített szoftverekre. Ennek segítségével a szervezetek elkerülhetik a biztonsági és működési kockázatokat, és elérhetik, hogy a megfelelő számú licencelt szoftver álljon rendelkezésre felhasználóik számára” – tette hozzá.

A felmérésből kiolvasható, hogy a jogosulatlanul telepített szoftverek aránya globálisan 42 százalékról 43 százalékra nőtt 2011 óta, ami elsősorban a fejlődő országok növekvő PC-állományával magyarázható. A legmagasabb arányt a "nem megfelelően licencelt szoftverek" arányában az ázsiai és csendes-óceáni térségben mérték (62%). De ettől alig marad el Közép-és Kelet-Európa (61%), valamint Latin-Amerika, a Közel-Kelet és Afrika (mindhárom régióban 59 százalék).

A legmagasabb arányt Zimbabwében mértek a világon (91%), de lényegében Moldovában és Grúziában sem más a helyzet (90%). E szempontból a legjobb helyzetben Észak-Amerika áll (19%), Nyugat-Európában 29 százalékot mértek, az EU-átlag pedig 31 százalék, de két év alatt 2 százalékot javult.

A régiónkban a sorrend: Csehország (34%), Szlovákia (37%), Magyaroprszág (39%), Lengyelország (51%), Horvátország (52%) és Románia (62%).