A Microsoft Project Natick nevű kezdeményezésének lényege, hogy az óceán mélyén helyeznének el adatközpontokat.

Az adatközpontok szerverei, amelyek megadják a hátteret levelezésünknek, közösségi életünknek, video-streamelésünknek, rengeteg hőt termelnek, és ezért folyamatosan hűteni kell őket, ami rengeteg energiát és persze pénzt emészt fel.

A Microsoftnak több mint 200 adatközpontja van a világon, és – derül ki a New York Times cikkéből – mintegy 15 milliárd dollárt fordítottak ezek építésére, fenntartására, beleértve a hűtést is.

A Microsoft új projektje szerint viszont látványosan le lehetne csökkenteni egy tipikus szerverfarm energiaigényét: vízálló konténerekbe tennék a szervereket és a kapcsolódó egyéb hardvereket, és a hűtésről az óceán vize gondoskodna. Az adatszerverek az óceán fenekén lefektetett optikai kábelekhez kapcsolódnának. További előny, hogy a világ népességének nagy része közel él az óceánokhoz (de messze a szokványos adatközpontoktól), így csökkenne a késleltetés az adatátvitelben.

Microsoft

A kutatók természetesen jogosan aggódnak a hardverhibák, szivárgások miatt – egy ilyen adatközpontba ugyanis nem lehet azonnal szerelőt küldeni, mondjuk az éjszaka közepén. Éppen ezért teszteket is folytatnak, egy acélkapszula 105 napos próbája már be is fejeződött. Ez a prototípus a Halo videojáték-sorozat egyik karaktere után a Leona Philpot nevet kapta. Száz különböző érzékelővel szerelték fel, hogy jobban megértésék hogyan is működik a kapszula egy ilyen környezetben. A kagylókkal bevont kapszula már ott van a Microsoft campusán.

A kutatócsoport most egy háromszor nagyobb víz alatti adatközpont építését tervezi.