Az amerikai tengerészeti obszervatórium munkatársa, Geoff Chester szerint az árapályerők és az El Nino időjárási jelenség miatt van szükség a szökőmásodperc beiktatására. Utóbbi hatására például melegebbek és sűrűbbek lettek a tengervizek, ami lassította a Föld forgását.

Ennek értelmében december 31-én az egyezményes koordinált világidő, vagyis a greenwichi középidő szerinti 23 óra 59.59 után 23 óra 59.60-ra vált az óra, vagyis az új év egy másodperccel később kezdődik abban az időzónában.

A szökőmásodperc fogalmát a Nemzetközi Csillagászati Unió vezette be 1970-ben, amikor az atomórák használatával nyilvánvalóvá vált, hogy nem egyenletes a Föld forgása.

A szökőmásodperc nemzetközi alkalmazása 1972. január 1-jével kezdődött, szokásos napja június 30. vagy december 31., amikor éjfélkor egy szekundummal meghosszabbodik a nap. Az extra másodperc beiktatását a párizsi székhelyű Nemzetközi Földforgási és Referenciarendszer Szolgálat jelenti be.

Két szökőmásodperccel hosszabbodott meg az év 1972-ben, majd 1999-ig minden évben beiktattak egy-egy szökőmásodpercet, azóta viszont ritkábbá váltak az évhosszabbítások. Legutóbb 2015. június 30-án volt rá példa.

Az idei lesz a 27. alkalom, amikor beiktatnak egy szökőmásodpercet. Az eddigi szökőmásodpercekből tizenötöt szilveszterkor, tizenkettőt pedig június utolsó napján iktattak be.