A technológia fejlődése kapcsán talán még sosem volt olyan izzó tudományos vita, mint ami napjainkban a mesterséges intelligencia (MI) fejlődése körül zajlik. Miközben az egyik tábor – köztük olyan nevekkel, mint Stephen Hawking vagy Elon Musk – azt mondja, az AI az emberiség végét jelentheti, a másik oldal képviselői – például Mark Zuckerberg – szerint egyáltalán nem kell félnünk ettől a fajta fejlődéstől. Ez utóbbi tábort erősíti a Yuri van Geest, a Szingularitás Egyetem alapítója is.

"Ha rosszul állsz a fejlődéshez, akkor földi poklot, de ha nyitottan és progresszíven, akkor a mennyországot hozhatja el a mesterséges intelligencia" – foglalta össze tömören véleményét a szakember a berlini Huawei Eco-Connect Europe konferencián. Úgy látja, soha nem látott ütemben fejlődik a technológia, amit mi sem bizonyít jobba, mint hogy azok a megoldások, melyek bő egy évtizeddel még a sci-fi-kategóriába tartoztak, mára a mindennapos életünk szerves részei, és szinte bárki által megfizethetővé váltak.

"Míg 2007-ben a 3D-nyomtatás átlagosan 40 ezer dollárba (kb. 10,5 millió forint) került, addig 2016-ra alig 100 dollárra (kb. 27 ezer forint) esett vissza – ami közel 400-szoros árcsökkenést jelent. De hasonló a helyzet a drónok (100 ezer dollárról 100 dollárra csökkent az áruk) vagy épp az emberi DNS-profil elkészítése esetében is. Ez utóbbinál a leglátványosabb a különbség, mert míg 2007-ben mintegy 10 millió dollárba került egy profil elkészítése, 2016-ban már 100 dollárért is el lehetett érni. Ez százezerszeres csökkenést jelent" – magyarázta előadásában Yuri van Geest.

László Ferenc

A szakember szerint a technológia evolúciója már most is a szemünk előtt zajlik: bő egy évtizeddel ezelőtt azt láthattuk, ahogy a szoftverek szép lassan "felfalták" az offline világot, ma pedig ott tartunk, hogy a mesterséges intelligencia falja fel a szoftvereket. A fejlődés csúcsa az lehet, ha a mesterséges intelligencia készít majd mesterséges intelligenciát.

Az MI fejlődése ma már ott tart, hogy a szoftver sokkal fontosabbá vált, mint maga az eszköz, amit irányít. "Néhány éve egy átlagos autóban még "csak" 1 millió kódsor dolgozott azon, hogy segítse a sofőrt, ma már 100-200 millió" – mondta a holland szakember arra utalva, hogy az önvezető autók esetében már a "képességek" határozzák meg azt, hogyan nézzenek ki az autók, és hová kerüljenek bennük a szenzorok. De ugyanez igaz a drónok esetében is: a Szingularitás Egyetem alapítója szerint a drónokat gyártó DJI is ugyanezen az elven dolgozik.

Körös Mentőcsoport/Melega Krisztián

A mesterséges intelligencia ugyanakkor nemcsak az önvezető autókban vagy a tőzsdei kereskedésben lesz hasznos, de a hétköznapi életben is. A szakember szerint néhány évtizeden belül arra is alkalmas lehet, hogy a jelenlegi azonosítási módok (írisz-szkenner, ujjlenyomat-olvasó, arcszkenner) helyett a testünk által kibocsájtott biofotonokkal azonosítsanak bennünket. Mint mondja, vannak olyan cégek – például a kínai Qi Nanophotonics – amely már az ehhez szükséges technológián dolgozik. Yuri van Geest szerint minden ember különleges, egyedi fényt bocsájt ki, amit csak érzékeny szenzorokkal lehet kimutatni. Ez a fény azonban egyedi, így alkalmas lehet arra is, hogy ez legyen a biometrikus azonosítás egy következő lépcsőfoka.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.