A kommunikációs biztosok háromnegyed órán át olvasták fel érveléseiket, majd éppen a szavazás következett volna, amikor váratlanul rendőrök lepték el a termet. A helyiséget azonnal kiürítették, a biztosokat egy hátsó ajtón kísérték ki, majd a rendőrök bombakereső kutyák bevonásával vizsgálták át a sok vitát generáló szavazás helyszínét. Miután semmit nem találtak, a nagyjából tízperces kényszerszünet után a helyi média- és hírközlési hatóságként működő FCC végül eltörölte a netsemlegességről szóló amerikai szabályozást. A bizottság 3:2 arányban döntött így.

Az FCC élére élére ciklusa első napjaiban, januárban nevezte ki Donald Trump Ajit Pait, akit több amerikai lapban, például a Quartznál is "Trump katonájaként" emlegetnek, aki felforgathatja az egész internetet. Illetve, ahogy az az FCC mai ülésén, a javaslat bemutatásakor elhangzott: "visszaállítja az internet szabadságát". A netsemlegesség eltörlését ellenző demokrata képviselők szerint pedig Pai éppenhogy eltörli a web szabadságát.

Érdekesség, hogy a korábban az egyik legnagyobb amerikai telekommunikációs vállalatként működő Verizonnál is dolgozó Pai hozzáértését még ellenzői is elismerik. A gond az, mondják, hogy kinevezése után magáévá tette Donald Trump azon nézetét, miszerint minden fontos szabályt el kell törölni, melyet az Obama-elnökség alatt hoztak.

Mással nem is magyarázhatnánk a mostani lépést, eltekintve persze néhány nagyvállalat lobbizásától. Politikai támogatottsága ugyanis nincs a netsemlegesség eltörlésének. A Marylandi Egyetem kutatásának napokban publikált eredménye szerint az amerikaiak 83 százaléka ellenezte az eddigi szabályozás felrúgását, még az eltörlést végrehajtó republikánus politikai erő szavazóinak háromnegyede is.

A komoly támogatottság már sejteti, hogy komoly témáról van szó, és a netsemlegesség betartatása vagy éppen a mostani eltörlése valóban befolyásolhatja az emberiség fejlődésének útját. A netsemlegesség elve kimondja, hogy az internetszolgáltatóknak pontosan ugyanolyan feltételek mellett kell biztosítaniuk bármilyen weboldal vagy szolgáltatás elérését. Nem preferálhatnak tehát bizonyos online szolgáltatásokat, nem tehetik meg például, hogy a YouTube-nak automatikusan nagyobb sávszélt adnak a hálózaton, míg a Vimeo nevű videomegosztónak kevesebbet. Még akkor sem, ha a YouTube mögött álló Google ezért fizetne. Ha nincs olyan szabály, ami kimondja a netsemlegességet, akkor viszont megtehetik az internetszolgálatók, hogy amelyik vállalat fizet nekik, annak a weboldalát gyorsabban érik el majd az előfizetők, amelyik vállalat nem tud fizetni, azét pedig lassabban tudják majd használni – hiába van nagysebességű internetcsomagjuk.

Mellette, ellene

Barbara van Schewick, a Stanford Egyetem jogászprofesszora korábban rámutatott: a nagyvállalatoknak elég pénzük lesz ahhoz, hogy fizessenek az internetszolgáltatóknak azért, hogy az ő weboldalaikat és webes szolgáltatásaikat gyorsabban biztosítsák a felhasználóknak, a kisebb cégek viszont nem fognak tudni annyit fizetni, így az ő oldalaikat nyűgösebb lesz elérni, ezért aztán kiszorulhatnak a versenyből – egy idő után senki nem fog tudni új szolgáltatást indítani, csak a nagyok.

Az internet atyjaként emlegetett Tim Berners-Lee a téma kapcsán két éve úgy fogalmazott: a nagyvállalatok korábbi magatartása alapján könnyen elképzelhető például a torrentezés vagy az ingyen telefonálást lehetővé tévő VoIP szolgáltatások (a fent említett Skype, Viber, Facebook Messenger hang- és videóhívós funkcióinak) korlátozása.

Tény ugyanakkor, hogy a netsemlegesség fenntartásának is lehetnének negatív következményei, melyeknek végül szintén mi, előfizetők ihatjuk meg a levét. Hogy pontosan mik ezek? Mi a helyzet most Magyarországon, és milyen hatással lehet a mostani, amerikai döntés ránk? Ezt itt foglaltuk össze önnek néhány kérdésben és közérthető válaszban.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.