Még 2017 szeptemberében adott ki az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) egy kötelező operatív irányelvet, amely szerint a kormányzati ügynökségeknek 90 napon belül el kell távolítaniuk számítógépeikről a Kaspersky Lab szoftvereit, mivel azok veszélyeztethetik az amerikai nemzetbiztonságot.

A döntés hátterében az állt, hogy korábban a Kaspersky vírusirtójával loptak adatokat orosz hackerek az NSA-tól, később pedig izraeli kémek vélték felfedezni orosz kémkedés nyomát a vírusirtó feltörése után. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a múlt héten alá is írta a Kaspersky-termékek használatát tiltó jogszabályt.

A Kaspersky már az első vádak után nem sokkal igyekezett tisztázni magát, és egy négypontos intézkedéstervet tett közzé, de ez nem volt elég az amerikaiaknak, mint ahogy az sem, hogy az alapító, Eugene Kaspersky nyomatékosította, hogy ha kémkedésre akarnák rávenni, inkább elhagyná cégével Oroszországot. És bár azt is hangsúlyozta. hogy vállalata az amerikai intézkedések miatt éves bevételének 5-8 százalékát veszíti el, azonban ezt ellensúlyozza a folyamatos fejlődés a világ más részein.

Wikimedia

Ennek ellenére nem tudott beletörődni az amerikaiak tiltásába, azt nehezményezve, hogy nem áll rendelkezésre semmilyen lényeges bizonyíték, amellyel alá tudnák támasztani a vádakat. Kaspersky a hét elején nyílt levelet is írt a belbiztonsági minisztériumhoz, a döntés alkotmányellenességére, illetve a szubjektív forrásokra hivatkozva. Azt is állítja, hogy vállalatának nem volt elég ideje megvitatni a vádakat, mielőtt még kihirdették volna a tilalmat.

A minisztérium szerinte megsérti a Kaspersky Lab hírnevét, negatívan befolyásolja az Egyesült Államokban dolgozó alkalmazottaik és az amerikai üzleti partnereik megélhetését, és aláássa azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Kaspersky tesz a széles körű internetes biztonság érdekében. Marad tehát a per, amelyet egy amerikai szövetségi bíróságon indítottak.