Miután 2015-ben egymásnak ütköző fekete lyukak gravitációs hullámait észlelték, egy rövid ideig úgy vélték a csillagászok, hogy az univerzum titokzatos fekete anyagát rengeteg, az univerzumban szétszóródott fekete lyuk alkotja. A Kaliforniai Egyetem Berkeley-ben lévő kampuszának szakértői azonban a Physical Review Letters című folyóiratban közölt tanulmányukkal megcáfolták ezt.

A 2014-től felfedezett 740 legfényesebb szupernóva statisztikai elemzése és azon tény alapján, hogy egyikük sem tűnt "egy rejtett fekete lyuk gravitációs lencséje által felnagyítottnak vagy megvilágítottnak", a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy ősi (vagy primordiális) fekete lyukak az univerzum sötét anyagának legfeljebb 40 százalékát alkothatják. Ilyen ősi fekete lyukak csak az ősrobbanás első milliszekundumaiban keletkezhettek.

Miguel Zumalacárregui / UC Berkeley

Az eredményeik szerint az univerzum egyetlen sötét anyaga sem áll súlyos fekete lyukakból, vagy más hasonló objektumokból.

A sötét anyag a csillagászok számára az egyik legnagyobb rejtély: bár az univerzum anyagának 84,5 százalékát alkotja, a kutatóknak még nem sikerült közvetlenül bizonyítaniuk, csak közvetett bizonyítékokat találtak létezésére. Nyilvánvalóan ez az anyag tartja össze a galaxisokat, amelyek forgómozgásuk miatt gyakorlatilag szétrepülnének: plusz tömeget ad nekik. A sötét anyag valószínűleg ötször gyakoribb, mint a normál anyag, de nem bocsát ki fényt vagy detektálható sugárzást, csupán gravitációs hatása észlelhető.

Sok elméleti kutató mutatott be olyan elméleteket, amelyek szerint a sötét anyagnak több típusa létezik. Viszont ha a sötét anyag több össze nem függő alkotóelemből áll, minden egyes alkotóelemnek külön eredetmagyarázata lenne, ami nagyon összetetté tenné a modellt.

"Visszatértünk az alapvető vitához. Mi a sötét anyag? Ugyanakkor kifutunk az opciókból. Ez a jövő generációinak kihívása" – mondta Uros Seljak, az egyetem kutatója.