Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Ijesztő hangot rögzítettek az Antarktisz jegét vizsgáló tudósok
szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
A kutatók éveken át vizsgálták a földköpenyt és a földkérget a Ross selfjég alatt, ám az eredetileg elgondolt eredmények helyett valami egész mást tapasztaltak.
Nem ritka, hogy az Antarktisz jegét vizsgáló kutatóknak valamilyen érdekes hangot sikerül rögzíteniük. A Déli-sarkvidéken hallhatták már a tudósok az olvadás miatt a mélyből feltörő, több ezer éve ott nyugvó buborékok hangját, vagy épp a leszakadó jégtáblák miatti recsegést-ropogást. Ezúttal egy hangot sikerült rögzíteniük, melyet leginkább egy kísértetháznak tudnánk elképzelni.
A Gizmodo beszámolója szerint a szakemberek a Ross selfjég megfigyelése közben, az ultraérzékeny szeizmikus szenzoroknak köszönhetően tudták rögzíteni a furcsa zörejeket, amelyek rávilágítottak arra, mennyire sok tényező képes alakítani az Antarktisz jegén.
Julien Chaput, a Coloradói Egyetem kutatója szerint az, hogy sikerült rögzíteni a hangokat, csupán a véletlen műve. A szakemberek még 2014-ben telepítették a szeizmikus szenzorokat, hogy tanulmányozzák az alatta húzódó Földkéregről és Földköpenyről. Chaput bízott benne, hogy az évszakok változásával esetleg a jég tömegének változását is le lehet mérni, ehelyett azonban magas frekvenciájú szeizmikus hullámokat rögzítettek a műszerek a néhány méteres hórétegben. Az adatokat mostanra elemezték ki, és írtak róla publikációt a Geophysical Research Letters című szaklapba, néhány, az évek alatt rögzített hangot pedig össze is vágtak.
Amit a felvételen hallhatunk, az a jégpáncél felett található firn vagy oromhó hangja, amit a szél és a hőmérsékletváltozás is képes befolyásolni. A hang frekvenciája megváltozott, amikor egy vihar vonult át a jégpáncélon, de a legérdekesebb az volt, amikor 2016 januárjában a meleg miatt 0 fok fölé kúszott a hőmérséklet. Az olvadás miatt ugyanis a firn lelassította a rajta áthaladó hullámokat. Ami viszont még ennél is fontosabb: a hang nem változott meg ismét még azután sem, hogy a hőmérséklet ismét lehűlt. Mindez azt jelzi, ami egyszer megváltozott a felmelegedés miatt, már nem nagyon fog "visszaalakulni".
Chaput szerint a firn olvadása az egyik legfontosabb tényező a selfjég destabilizálásában, ami felgyorsítja a jég óceánba csúszását. A Ross selfjég megállíthatatlanul olvad, köszönhetően az egyre melegedő tengeri áramlatoknak. A térség megolvadása 10 méterrel emelheti a tenger szintjét.
Tizenhárom hónapnyi veszteglés után a Larsen-C selfjégről leszakadt hatalmas jéghegy déli vége jelentősen elmozdult, a parttal eddig párhuzamos tömb most nagyjából derékszögnyit fordult el. Szakértők szerint a déli félteke közelgő nyara is segítheti az előrelátható északi irányú sodródást.
Bolygónk egyik legérdekesebb pontját, a déli-sarkvidéket gyakorta vizsgálják a tudósok. Munkájukhoz mostantól egy sokkal részletesebb domborzati térkép is rendelkezésre áll.