A nőstény fél éve egészséges tojásokat rakott, amelyekből négy kis varánusz kelt ki néhány hete – közölte a pécsi állatkert. A történteket azért tartják szenzációsnak, mert a pécsi állatkertben két nőstény varánusz él, a kis gyíkok tehát feltehetően szűznemzéssel születhettek meg, ami még a vadon élő hüllők esetében is rendkívül ritka.

A szűznemzésről egy olyan túlélési stratégia, genetikai jelenség, ami biztosítja az állatok – például a hüllők, halak, kígyók – szaporodását hím egyedekkel történő párzás nélkül; tehát az állatok egyedfejlődése csak a nőstények petesejtjéből indul meg, a hímivarsejtek nélkül.

Szalagos varánuszok esetében "még soha, sehol" nem dokumentáltak a pécsihez hasonló esetet – derül ki a közleményből.

Szalagos varánuszok az 1980-as évektől vannak az állatkert gyűjteményében, Sulyok Ábris, az intézmény terráriumának vezetőjének tudomása szerint azonban az elmúlt több mint 30 év alatt sosem szaporodtak.

Hogy minden kétséget kizáróan bizonyítani tudják, hogy valóban szűznemzés történt, genetikai vizsgálatokat is végeznek majd.

Mészáros István, a varánuszok gondozója szerint miután a gyíkok elhagyták a tojást, továbbra is rendkívül nagy figyelemmel kell követni a fejlődésüket. Speciális nevelést és kiemelt törődést igényelnek, amit nehezít, hogy kevés a leírt tapasztalat és tudás az ilyen körülmények között született gyíkok gondozásáról. Ahogy viszont nőnek, egyre kevesebb feladat lesz velük, mivel a szalagos varánuszok igen gyorsan alkalmazkodó, sikeres és hatékony ragadozók.