Emberi agyból ültettek át egy gént majmokba, így sokkal okosabbá váltak

Emberi agyból ültettek át egy gént majmokba, így sokkal okosabbá váltak

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Nemrég jelentették meg a kínai kutatók azt a beszámolót, amelyben az evolúciós kutatás egy igen radikális módját mutatták be.

Darwin óta tudjuk, hogy az ember egy nagyon bonyolult evolúciós folyamatnak köszönhetően volt képes arra, hogy kifejlődjön. A ma élő majmoknak és az embernek azonban volt egy közös őse, ahol azonban valamiért a fejlődés ketté vált, és az agy fejlődésének (is) köszönhetően emberré vált az ember. Hogy ez miért következett be, azt a tudósok sem tudják pontosan, de nagyon szeretnék kideríteni. A kínai kutatók ezért egy forradalmi, ugyanakkor (nem) kicsit ijesztő módszerrel próbálkoznak.

A Kunminigi Zoológiai Intézet szakemberei a National Science Review című tudományos szaklapban jelentettek meg egy tanulmányt, amelyben azt írják, az emberi agy génjeit makákó majmokba ültették, ezzel pedig egy olyan "köztes fajt" hoztak létre, ami sokkal jobb problémamegoldó képességgel bír, mint a társai. És ha ezen a ponton most a Majmok bolygójára gondol, akkor valószínűleg nincs egyedül.

©

A genetikusok rengeteg olyan gént találtak, amelyek különböznek az ember és a főemlősök agyában, de azt meghatározni, hogy melyik pontosan milyen változáshoz vezet, meglehetősen nehéz. Vannak olyan gének, amiről úgy gondolják, a fejlett beszédhez kapcsolódnak, mások az agy méretét befolyásolhatják.

A kínai kutatók az MCPH1 nevű génre koncentráltak, amely károsodása esetén az egyedek az átlagosnál kisebb aggyal születtek meg. Az MCPH1-et 11 majom embriójához adták hozzá, ám közülük 6 elpusztult, mielőtt még vizsgálat alá vethették volna őket – írja a tanulmány alapján a BGR.

Az öt túlélővel memória teszteket végeztettek el, és MRI-vizsgálatnak is alávetették őket. Kiderült, az agyuk mérete nem nőtt a "normál" társaikhoz képest, a rövid távú memóriájuk viszont jobban teljesített.

A kísérlet meglehetősen komoly etikai kérdéseket vet fel: szabad-e egyáltalána a főemlősök agyával kísérletezni? A tanulmány szerzői mindenesetre folytatnák a munkát, és a jövőben más génekkel is kísérletet tennének.

(Cikkünk nyitóképe illusztráció.)

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Hozzászólások