Felejtse el a GPS-t: már egymilliárd ember használja az új, EU-s navigációt

Felejtse el a GPS-t: már egymilliárd ember használja az új, EU-s navigációt

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Várhatóan ma éri el az egymilliárd főt a Galileo, az uniós műholdas navigációs rendszer mobiltelefonos felhasználóinak tábora. Problémák ugyan időnként még akadnak, de a rendszer egyre pontosabban teszi a dolgát.

Lassan három éve már, hogy új taggal bővült a Global Satellite Navigation Systemnek (GNSS) nevezett, a világ navigációs szolgáltatásait összefogó hálózat. A csillagász után Galileo néven is illetett európai rendszer a harmadik nagy globális helymeghatározási mód az Egyesült Államok hadserege által felügyelt GPS és az orosz GLONASS után. A Galileo alapvetően éppen a kiszolgáltatottság csökkentése miatt jött létre: esetleges vészhelyzet alkalmával ugyanis az amerikaiak – hát még Putyinék – korlátozhatják a navigációs rendszerük elérését.

A műholdas navigációt lehetővé tévő okostelefonos chipek gyártóinak ma már 95 százaléka készít Galileo-kompatibilis chipeket. Az Európai Bizottság (EB) a mobilértékesítésekből kalkulált úgy, hogy kedden lépi át az egymilliárdos határt az európai navigációs rendszer felhasználóinak száma, de azért azt hozzátették, hogy a valóságban vélhetően máris jóval többen vannak a rendszerrel tájékozódó emberek. Ezt arra alapozzák, hogy Európában például a piacon forgalmazható új személygépkocsi-modellek mindegyike fel van szerelve olyan e-segélyhívó rendszerrel, mely a Galileo segítségével továbbítja a jármű helyzeti koordinátáit a segélyhívó szolgálatoknak. Az idei évtől a Galileót a teherautók sebességet és távolságot rögzítő digitális menetíró készülékeibe is beépítik annak érdekében, hogy javuljon a vezetési időre vonatkozó szabályok betartása és a közúti közlekedés biztonsága.

A Galileo kulcsfontosságú kutatási-mentési szolgáltatást is biztosít: az EB közlése szerint ezzel 10 percnél kevesebbre csökkenti azt az időt, amely alatt észlelni lehet a vészhelyzeti jeladóval rendelkező bajba jutott személyeket a tengereken, a hegyekben és a sivatagokban. Jelentősen javult a polgári helymeghatározás pontossága. Ráadásul az uniós navi az eddigi rendszereknél jobban belát zárt, fedett területekre is.

A Galileo a kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás révén válsághelyzetek – például terrortámadások – esetére ellenálló és teljesen titkosított szolgáltatást kínál a kormányzati felhasználók számára, így biztosítva az érintett szolgáltatások folytonosságát.

Az uniós navigáció 2016 decembere óta úgynevezett "kezdeti szolgáltatásokat” nyújt, amelyek pontos helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási jelek segítségével könnyítik meg a felhasználók tájékozódását. A kísérleti időszak nem is mindig zökkenőmentes, júliusban közel egy héten át zavar volt a szolgáltatás működésében.

A teljes rendszer 30 műholdból áll majd, melyből 6 képezi a tartalékot, 24 aktív szatellitünk lesz tehát. A kirakó utolsó darabja 2020-ban állhat pályára, addig be kell érnünk a jelenlegi 18 műholddal, melyeket átmenetileg a GPS-rendszer műholdjai támogatnak a rendszer teljes kiépüléséig. Amikor a rendszer már teljeskörűen működni fog, a felhasználók a többi műholdas navigációs rendszertől függetlenül tudják majd használni a Galileo-jeleket.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.