Kínai tudósok profi laborkörülmények között újabb furcsa állatokat neveltek ki: malacokba juttattak majmoktól származó sejteket, így elkészülhettek a világ első, disznó-majom kimérái – írta a NewScientist tudományos lap.

A kiméra nem azonos a hibriddel, ugyanis előbbi olyan élőlényeket takar, amelyek kettőnél több ivarsejtből jöttek létre.

A kísérletet a pekingi állami őssejt és reprodukciós biológiai intézet végezte, amelynek meggyőződése, hogy a disznó-majom kimérák fontos tudományos előrelépést szolgálhattak volna, ha nem pusztulnak el: a különös élőlények mindössze egy hétig éltek. Azt nem közölték, miért múltak ki.

Tang Hai/State Key Laboratory of Stem Cell and Reproductive Biology

A kimérákkal zajló kísérletek oka a szervtranszplantációhoz kötődik. Csak az Egyesült Államokban közel 24-en halnak meg naponta, mert túl hosszú a várakozási idő, amíg működő emberi szervhez jut a páciens. A kutatók úgy tartják, elméletben lehetséges volna állatokban is emberi szervet növeszteni, azaz: a humán sejtet egy állati embrióra bízni, ahol fejlődhet. Ilyen jellegű kísérletek birkákkal is zajlottak már.

A kutatás végső célja az orvostudomány előrelépése, és a szervhiánytól való megszabadulás.

2017-ben a kaliforniai Salk Institute biológusai disznó-ember hibridet állítottak elő. A "lény" egy ember és egy disznó keresztezésével készült kiméra volt, amelyet szintén szervátültetéseknél terveztek felhasználni. A választás azért esett a sertésre, mert azzal már régóta kísérleteznek a gyógyászatban, szívtranszplantációkhoz is használnak sertésektől származó szöveteket.

A kísérletek helyszíne a legtöbb esetben pedig azért Kína, mert ott lazább jogi és az etikai szabályozás van érvényben, míg az Egyesült Államokban ez sokkal szigorúbb. A kimérakutatásban egy ideje Japán is részt vesz, ugyancsak azzal a céllal, hogy emberi őssejtek segítségével növesszenek emberi szerveket az állatokban.

A Kínában előállított majom-malac kimérák külsőre nem változtak meg, ugyanúgy néztek ki, mint a rendes sertések, habár a majmoktól származó sejteket később is jól ki tudták szűrni: úgy módosították, hogy fluoreszkáljanak a sötétben.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.