Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fehérjekutatóinak eredményei – melyeket a FEBS Journal legutóbbi számában jelentettek meg – segítenek tisztázni ezen fehérjék szerepét a krónikus gyulladások és daganatos áttétek kialakulásában, valamint újabb lehetőségek nyílnak meg a melanóma, a reumás artritisz vagy a szöveti fibrózisok diagnózisában és terápiás kezelésében.

Az ELTE Biokémiai Tanszékét vezető Nyitray László, a munkacsoport vezetője elmondta, hogy az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád – amelyet 20 fehérje, azaz "családtag" alkot – evolúciós szempontból fiatalnak számít, hiszen mindössze néhány százmillió éve jelentek meg a gerincesekben. Sejtjeinkben betöltött pontos fiziológiai szerepükről még nagyon keveset tudunk, de annál többet a patológiájukról – áttétek kialakulásában játszhatnak szerepet.

A kalciumion azon túl, hogy az izmok és az idegrendszer működésének szabályozásában főszereplő, életfontosságú minden sejtünk életében. A sejtekben kalciumion-kötő fehérjékhez kapcsolódnak, amelyek így aktiválódnak, és újabb fehérjékkel kapcsolatba lépve ki- vagy bekapcsolhatnak bizonyos működéseket. Az S100 család fehérje-fehérje kölcsönhatásairól azonban eddig keveset tudtunk.

A kutatók a fehérjecsalád kölcsönhatási hálózatának egy fontos tulajdonságát, a fajlagosságát igyekeztek feltárni. Sikerült kidolgozni egy olyan biofizikai mérést, amely alkalmas nagyszámú fehérje esetében a kölcsönhatások erősségének kvantitatív mérésére.

A közlemény szerint az ELTE TTK kutatóinak új eredményei az orvosi diagnosztikában és terápiában is komoly előrelépéssel kecsegtetnek, hiszen az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád tagjait fontos diagnosztikai és gyógyszercélpont fehérjéknek tekintik a különféle tumorok, például az áttétképzésre hajlamos bőrrák (melanóma), a krónikus gyulladásos betegségek, mint a reumás artritisz, vagy a szöveti fibrózisok esetében.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.