Az eddig mért adatoknál akár 3-5-ször is nagyobb lehet a magyar vizekben a tényleges mikroműanyag-koncentráció – derül ki a a WESSLING Hungary Kft. kutatási eredményeiből. A cég munkatársai az elmúlt években több alkalommal is megmérték több hazai folyó mikroműanyag-tartalmát, a Dunában Budapestnél köbméterenként ötven részecskét azonosítottak. Nemrég pedig a Balatont és annak fő táplálóját, a Zala folyót is megvizsgálták, és azt találták, hogy

jellemzően 5-10 mikroműanyag-részecske található egy köbméter vízben.

A korábbi eredményekhez hasonlóan a legtöbb azonosított részecske polietilén anyagú, de polipropilén, polisztirol és PVC is kimutatható volt. A közleményben a cég emlékeztetett: „napjainkra már megkérdőjelezhetetlen, hogy a műanyaghulladékok jelentős része bekerül a természetes ökoszisztémákba, vizekbe, ahol azonban biológiai lebomlásuk nem történik meg. Ezzel szemben fizikai-kémiai hatások – első sorban UV-sugárzás – következtében láncszerkezetük aprózódik, így 5 milliméternél kisebb, úgynevezett mikroműanyagok jönnek létre.”

Édesvizeink minősége a tápláléklánc szempontjából alapvető fontosságú, ennek ellenére mikroműanyag-terhelésük kutatása még messze elmarad a tengeri vizsgálatoktól”

– állítja a cég.

A most zárult kutatás során a szakemberek édesvízi rendszerek felméréséhez fejlesztettek olyan egységesített módszereket, amelyek a jövőben szabványosítási törekvések alapjául szolgálhatnak. A módszerek a projekt során fejlesztett prototípusokra épülnek. Fontos, hogy „a mintavételi és minta-előkészítési eljárásokat modellrendszerben is validálták, tehát pontosabb információkkal rendelkeznek azok hatásfokáról. Ez értékes információt szolgáltat a minták kezelése során elkerülhetetlenül fellépő veszteségek mértékéről, így részletesebb képet alkothatunk a tényleges környezeti körülmények között uralkodó mikroműanyag-terhelés nagyságáról.

A kapott eredmények értelmében a mért adatoknál akár 3-5-ször nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció.”