A kutatók közlése szerint a hosszú időn át a szokásosnál melegebb óceáni áramlatok hatására a februári átlagnál 2-3 Celsius-fokkal emelkedett a vízhőmérséklet a zátony térségében, ahol amúgy is a február az év legmelegebb hónapja. "Ezek az anomáliák rendkívül aggasztók, és a múlt héten tovább erősödtek" – mondta David Wachenfeld, a hatóság vezető kutatója.

Az Ausztrália északkeleti partjainál 2300 kilométer hosszan elnyúló zátony északi részét 2016-ban és 2017-ben is tömeges korallfehéredés sújtotta a klímaváltozás okozta óceánvíz-melegedés miatt, ami után a zátony még mindig regenerálódik. Az Ausztráliai Múzeum által működtetett Lizard Island Kutatóállomás igazgatója, Lyle Vail szerint most a korallok nagyjából 30-40 százalékán figyelhető meg bizonyos szintű fehéredés.

A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk.

A hatóság a következő időszakban búvárok, helikopteres járőrök és a nagyközönség tagjainak segítségével fogja nyomon követni az újabb fehéredést.

A Nagy-korallzátony Ausztrália egyik legnagyobb turistalátványossága, amely évente mintegy 6,4 milliárd ausztrál dollárral járul hozzá az ország gazdaságához és közvetve több mint 64 ezer munkahelyet biztosít.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.