A képzettebb kutyák több jutalomfalathoz jutottak az ELTE kísérletében

A képzettebb kutyák több jutalomfalathoz jutottak az ELTE kísérletében

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az ELTE etológusainak legújabb tanulmánya szerint a segítő- és terápiás kutyák sikeresebben oldják meg a feladatokat, mint a képzetlen és a más feladatokra képzett családi kutyák. De bármilyen kiképzés kedvezően hat az önállóságra: a kutatók által adott feladatban a képzetlen kutyák egyáltalán nem tudtak jutalmat szerezni, a képzettek viszont hozzájutottak néhány falathoz.

A szelíd farkasok kitartóbbak, sikeresebbek a táplálékszerzési feladatokban, mint a kutyák, ezért korábban sokan azt gondolták, hogy a kutyák "elbutultak" a háziasítás során. A legtöbb kutya feladathelyzetben nem a feladat megoldásával foglalkozik, hanem a gazdájára nézeget, mintha segítséget várna tőle. Azóta kiderült, hogy a kutyák nem butábbak a farkasoknál, csak másféle stratégiát alkalmaznak – közölte az ELTE TTK Etológia Tanszéke.

A Frontiers in Veterinary Sciences lapban publikált tanulmányról hírt adó beszámoló szerint

egy kitartóbb és a feladatmegoldásban tapasztalt kutya hosszabb ideig foglalkozik a számára eddig ismeretlen kihívással, ezért sokkal valószínűbb, hogy végül meg is oldja.

Az ELTE etológusai arra voltak kíváncsiak, hogy képzetlen és a különböző feladatokra kiképzett kutyák feladatmegoldása miben tér el. Úgy találták, hogy a segítő munkára kiképzett kutyák önállóbban, a feladatra koncentrálva és jóval sikeresebben dolgoztak, míg a képzetlenebb kutyák szociális taktikát alkalmaztak, a gazdára nézegettek a feladat megoldás helyett.

©

"A teszt során a kutyák egy kereskedelmi forgalomban kapható ügyességi játékból szerezhettek meg jutalomfalatokat, összesen nyolcat. A kutyák eltérő taktikával álltak a feladathoz. Vagy maguk próbálták megoldani a problémát, vagy interakciót kerestek az emberrel. A segítő- és terápiás kutyák voltak a legsikeresebbek, átlagosan három jutalomfalatot szereztek meg, a képzetlenek viszont egyet sem" – idézi a közlemény Fabricio Carballot, az ELTE vendégkutatóját, aki Argentínából érkezett Budapestre, hogy bekapcsolódhasson a hazai kutatásokba.

Gácsi Márta etológus és a mozgássérült-segítő kutyákat képző Kutyával az Emberért Alapítvány vezető kiképzője hozzátette: fontos, hogy az általános képzettség, például az engedelmes vagy az agility vizsgára való felkészülés is sikeresebbé tette a kutyákat a képzetlenekkel szemben. De ez nem volt elég ahhoz, hogy ezek a kutyák elérjék segítő- és terápiás társaik hatékonyságát. Mivel a segítő- és terápiás kutyák a mindennapokban különféle helyekre kísérik el gazdáikat, rutinosan birkóznak meg az új feladatokkal, nyugodtabbak idegenek jelenlétében is.

[Miben hasonlít az alvó kutya a gazdájára? Ez nem egy vicc kezdete, hanem egy kísérleté]

"A képzettség mellett a tapasztalatnak is fontos a szerepe" – erősítette meg Kubinyi Enikő, a kutatás vezetője. Az etológus szerint ugyanakkor az sem kizárható, hogy egy levizsgázott segítő- vagy terápiás kutyának már veleszületetten vannak olyan kedvező tulajdonságai, amely sikeressé teszi a képzését, például merészebbek, tanulékonyabbak és irányíthatóbbak másoknál. "Ezzel együtt is figyelemre méltó, hogy mennyivel önállóbban és kitartóbban állnak a feladatmegoldáshoz, mint akár a képzett családi kutyák" – hangsúlyozta a kutatásvezető.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.