A koronavírus-járvány legújabb magyarországi szakaszáról tett közzé informatív bejegyzést a Facebookon a Pécsi Tudományegyetem virológiai kutatócsoportja. A mostani szakasz lényege a csoport szerint, hogy a fertőzések többsége láthatóan a fiatal korosztályt érinti, emiatt a forgatókönyv, legalábbis a kórházi kezelések tekintetében, kedvezőnek tűnhet. Viszont hamar lehűtik a kedélyeket: Sajnos a kép árnyaltabb és jóval összetettebb, ráadásul egyáltalán nem kecsegtet jó kimenetellel.

A mostani minta szerintük leginkább a floridai példára hasonlít: a második hullám eltérő természetét és ebből fakadóan eltérő forgatókönyvét már mi magunk is tapasztalhatjuk.

A kutatók szerint a fiatalok fokozott érintettségének egyszerre több oka van:

• a tesztelési stratégia szélesítése (mára ismert tény, hogy a tünetmentesek/enyhe tünetesek szerepe óriási a járvány mozgatásában)
• az idősek elővigyázatosabbak
• a fiatalok körében terjed jobban (kevésbé elővigyázatosak, a mozgásmintázatuk segíti a terjedést, stb.)

Virológia Pécs/Facebook

A pécsi virológusok szerint azonban ez csupán a kezdet, és a következő szakaszban a fertőzési láncolatok terjedésével a fertőzések nagyobb számban érinthetik az idős korosztályt is – legalábbis a külföldi minták ebbe az irányba mutatnak. Kifejezetten fontos tehát most odafigyelni rájuk. A kórházi kezelések száma ezért várhatóan nőni fog (4-5 hét csúszásban), ezt követően 2-4 héttel pedig a halálozási mutatók is.

Új mutáció? Nem

Több helyen is felmerült a médiában, hogy új mutáns vírusok jelentek meg és a fiatal korosztály ezért lenne kiemelten érintett jelenleg. A pécsi kutatók szerint erre semmiféle tudományos bizonyíték, de utalás sincs.

Amit Európában és hazánkban most látunk a vírus genetikai adatain, nem jelez olyan mutációt, amely bármilyen mértékben is köthető lenne gyakorlati változásokhoz.

A tél közeledtével sem számítanak semmi jóra a szakemberek, mert a vírus kifejezetten jól terjed zárt, rosszul szellőző helyeken, ráadásul az aeroszolizált terjedés is alátámasztást nyert.

Az emberek mozgásmintázata a hidegebb hónapokban a zárt terek felé, általános immunállapota, és az a tény, hogy a jelenleg cirkuláló emberi koronavírusok majdnem mindegyike szezonalitást mutat, erősen megkongatja a vészharangot

– fogalmaznak.

A kutatók szerint a fent felsorolt hatások és folyamatok mindegyike tompítható megfelelő társadalmi odafigyeléssel.

Most az utca emberén múlik, hogy mennyire engedi mélyre gyűrűzni a vírust a populáció különböző korcsoportjaiba és később mekkora teher nehezedik majd a kórházakra, ezzel együtt pedig a mindennapi életünkre.

Megfertőzhet kétszer a koronavírus?

Néhány eset alapján nem zárható ki teljesen, hogy valaki kétszer is átessen a koronavírus-fertőzésen. A jelenség ugyanakkor továbbra sem nevezhető gyakorinak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.