szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A járványmatematikai modellező és epidemiológiai elemző munkacsoport tagja szerint a következő kritikus hetekben nem elég az oltás, maszkhasználat és célzott intézkedések kellenek.

Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

Jelentősen felgyorsult az elmúlt két hétben a koronavírus-járvány terjedése Magyarországon, a reprodukciós szám, amely azt mutatja, hogy egy fertőzött átlagosan hány másik embert fertőz meg, 1,2-ről 1,4-1,5-re emelkedett. Ez az érték magasabb, mint ami a második és a harmadik járványhullám felívelő szakaszát jellemezte, ráadásul most magas esetszámok bázisáról indult meg a gyors növekedés – írja a Portfolio.hu-n Röst Gergely matematikus.

A Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének vezetője szerint nem csak Magyarországra jellemző, hogy most indult meg a fertőzés gyors terjedése: egész Közép-Európában hasonló trendforduló történt, ezért szerinte kell lennie olyan tényezőnek is, ami az egész régióra jellemző.

A járványmatematikai modellező és epidemiológiai elemző munkacsoport tagja ennek nyomán végigvette a lehetséges okokat, amelyek miatt gyors emelkedésnek indulhattak az esetszámok. Ezek közé sorolta a külső hatásokat, vagyis azt, hogy az alacsony átoltottságú balkáni országokból – amelyek a mobilitás révén erősen össze vannak kötve a közép-európai régióval – jelentős számban hurcolják be a fertőzést.

A szezonalitást és a környezeti tényezőket is ide sorolja, bár megjegyzi, hogy az elmúlt időszakban nem volt annyira drasztikus az időjárás változása, hogy önmagában ez magyarázná a jelenséget. A gyengülő immunitás is hozzájárulhat szerinte a járvány gyors terjedéséhez, ezt ráadásul annak jövőbeli alakulását is nagyban meghatározó tényezőnek nevezte. Mint írta, a populáció védettsége nemcsak nő – az oltások és az átvészeltség révén –, hanem idővel fogy is: néhány hónap elteltével a fertőződéssel szembeni védettség gyengül.

Merkely Béla elképesztő tempóban adja be a koronavírus elleni oltásokat

A rektor tavaly decemberben adta be az első vakcinát. Azóta 21 ezerszer szúrt, vagyis átlagosan 21 percenként adott be egy oltást.

Azt is lehetségesnek tartja, hogy a különböző légúti vírusok versengése miatt nő most a koronavírusos betegek száma, vagyis hogy a más légúti vírusok okozta járvány akadályozta egy ideig a koronavírus terjedését. Ugyancsak ebbe a kategóriába sorolja, hogy most ért el a negyedik hullám olyan alacsonyabb oltottságú, sérülékeny csoportokhoz, amelyek körében emiatt gyorsabb a terjedés.

A matematikus úgy látja, hogy az őszi járványhullámot okozó delta variáns ellen a jelenlegi átoltottsági szint önmagában nem elég: nagyon fontos lenne emelni az oltottak számát és azokét is, akik kérik a harmadik dózist.

Úgy fogalmazott:

a jelenlegi trendek rövid idő alatt súlyos helyzetet idézhetnek elő.

A realitás szerinte az, hogy „az előttünk álló kritikus hetek történéseit egy új oltási kampány sem tudja már érdemben befolyásolni, mert ehhez kevés az idő. Ha a negyedik hullám csúcsát jelentősen enyhíteni szeretnénk, ahhoz más eszközök is kellenek, melyeknek része a szélesebb körű maszkhasználat és egyéb kockázatarányos célzott intézkedések.”

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!