szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A világ legsósabb és leghidegebb forrásánál vizsgálódtak a kanadai kutatók, hogy megnézzék, lehet-e élet a Marson.

A kanadai McGill Egyetem kutatói nemrég az ország északi részén található extrém sós, rendkívül hideg és majdnem oxigénmentes környezetet tanulmányozták annak érdekében, hogy kiderüljön, van-e ott élet. A szakemberek azért ezt a sarkvidéki területet választották, mert ez a környezet áll a legközelebb ahhoz, ami a Marson is van.

A Nature-ben megjelent tanulmány szerint a kutatást a kanadai Nunavut területén található Lost-Hammer forrásnál végezték el. Ez az Északi-sarkvidék eddig ismert leghidegebb és legsósabb forrása: a víznek nagyjából 24 százalék a sótartalma, a hőmérséklet általában -5 Celsius-fok, a forrásban pedig szinte nincs oxigén.

Új ötlettel álltak elő a tudósok, hol kellene az ősi marsi élet után kutatni

A Japán Űrügynökség két tudósa szerint a Phoboszt és a Deimoszt, vagyis a Mars két holdját érdemes lenne alaposabban megnézni.

A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a mikrobák még ebben a környezetben is képesek túlélni, sőt, szaporodni, ami arra enged következtetni, hogy a Marson is lehet élet. A szakemberek a legmodernebb technológiát bevetve még azt is megnézték, milyen az élőlények anyagcseréje. Ezek szerint a mikrobák képesek túlélni a marsi környezetet azzal, hogy olyan egyszerű, szervetlen vegyületeket fogyasztanak és lélegeznek be, mint a metán, a szulfid, a szulfát, a szén-monoxid és a szén-dioxid.

Van olyan földi mikroorganizmus, ami egy darabig életben marad a Marson

Egy Twitter-videóban azt a látszatot keltik, hogy a legújabb Mars-járó már kilométereket tett meg a vörös bolygón, sőt, "érdekes" hangot is rögzített. A felvétel nem a Perseverance műve.

A kutatás során a génállomány rekonstruálásával nagyjából 110 mikroba DNS-ét szekvenálták, többségében olyanét, amiket egyszer sem láthattunk. A szakemberek szerint azért is okoztak meglepetést ezek az élőlények, mert a többi mikrobával ellentétben nem szerves vegyületekkel táplálkoznak. Emellett képesek megkötni a szén-dioxidot és a nitrogént a légkörből, így kiválóan alkalmazkodtak a környezetükhöz, ami a túlélésüket jelenti az extrém környezetben.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!