Izgalmas videót osztott meg Twitter-csatornáján Ian Bremmer politikatudós, akit leginkább az Eurázsia Csoport alapító igazgatójaként ismerünk. A videóban az 1500 és 2022 között Európában végbement hatalmi változásokat figyelhetjük meg. A bemutató igen látványos, az egymásnak csapódó körök háborús konfliktusokra utalnak, és az egész egy sajátos szabályok mentén zajló biliárdmérkőzés hatását kelti. Az összeállítás azonban, legyen bármennyire szórakoztató is, nem mentes az apróbb hibáktól.

awesome visualization of europe’s changing powers, 1500-2022pic.twitter.com/Sgq0M5Xxa0

— ian bremmer (@ianbremmer) November 7, 2022

Például V. Károly német-római császár lemondásától (1556) alig van értelme két külön egységként kezelni a Német-Római Birodalmat és az ausztriai Habsburgokat, hiszen a XVI. század közepétől gyakorlatilag Mária Terézia 1740-es trónra lepéséig nem volt kérdéses, hogy az előbbit az utóbbiak uralják. Ugyanakkor a mohácsi vereség után Habsburg királyt választó Magyarországot viszont érdemes lett volna külön jelölni, hiszen nem volt tagja a Német-Római Birodalomnak, ellenben például Ausztriával, vagy a korabeli Csehországgal.

Ha pedig mindenképpen külön egységként akarnánk feltüntetni az ausztriai Habsburgokat, érdemes volna azt is megmutatni, hogy mi értelme ennek a distinkciónak azáltal, hogy bemutatjuk, hogy a kora újkorban a Spanyol Birodalmat is a Habsburgok vezették, tehát voltak spanyolországi Habsburgok is, ám ez ebben az esetben elmaradt, holott a XVII. és XVIII. század fordulójának legsúlyosabb európai konfliktusát éppenséggel ez a probléma szolgáltatta.

Megvannak a korlátai a biliárdmeccsnek is abban az értelemben, hogy ha a földrajzi elhelyezkedést tiszteletben akarjuk tartani, mint ahogyan az alkotók tették, úgy több későbbi, fontos konfliktust nem fogunk tudni hitelesen bemutatni. Így járt például az 1853 és 56 között vívott krími háború, amit a videó egy sima orosz–török összecsapásként ábrázol, bár ha így lett volna, akkor csak egy újabb papírforma szintű orosz győzelmet jelentene a történelemkönyvekben. Az oroszok viszont súlyos vereséget szenvedtek ekkor, leginkább azért, mert a korszakban megszokott orosz–török ütésváltásba ezúttal beszálltak a britek és a franciák is az utóbbiak oldalán.

A sokféle szín és az egymás után születő független nemzetek sora az első világháború balkáni hadszínterét totális káoszba taszítja, ha olyasvalaki ülne le megnézni a videót, akinek fogalma sincs az első világháború keleti eseményeiről, egyszerűen nem fogja tudni, hogy ki, kivel van. Persze, némi enyhítő körülményként hozzátehetjük, hogy sok esetben ezzel a háborúzó felek sem voltak mindig tisztában, gondoljunk csak a konfliktus elején papíron a Központi Hatalmak szövetségesének számító Olasz Királyságra, illetve Romániára, vagy a semlegességét megőrizni képtelen Görögországra.

Mindezek persze apróságok és inkább a kötözködés kategóriájába esnek, van azonban egy sokkal fontosabb probléma, ami mellett úgy mentek el a készítők, hogy egyáltalán nem vették figyelembe. Az, hogy miként szerepel egy ország a világpolitika színpadán, nagyban függ attól, hogy milyenek a belső viszonyai, márpedig ebbe nem kapunk betekintést. Persze a baloldalon futó események felsorolásában szerepelnek a belháborúk is, de ha csak a körök táncát figyeljük, akkor semmiféle jelét nem fogjuk látni az 1642 és 1651 között dúló angol polgárháborúnak, a Habsburgok életét a spanyol örökösödési háború idején megkeserítő Rákóczi-szabadságharcnak, de még a második világháború főpróbájának tekintett spanyol polgárháborúnak sem. Érdekes, hogy az orosz polgárháborút a videó készítői viszont megjelenítették, persze nem túl követhető formában, ám itt is érdemes megjegyezni, hogy a fehérek kontra vörösök felállás mellett abban a játékban részt vettek még a zöldek (szociálforradalmár parasztok), feketék (anarchisták) és mindenféle függetlenedni vágyó nemzetiségek (finnek, lettek, litvánok, észtek, ukránok, lengyelek, grúzok, örmények, belső-ázsiai muszlimok stb.) és akkor a Szibériából csak hazajutni akaró Csehszlovák Légióról még nem is beszéltünk. Szóval érthető, ha mindezek láttán az ember zúgó fejét inkább valami könnyebben emészthető téma felé fordítja.

A kritikus megjeggyzéseket kicsit a háttérbe paterolva el kell ismerni, hogy remek szemléltető anyagot hoztak létre a készítők, ami nagy segítséget jelenthet azoknak, akik könnyebben tanulnak vizuális ingerek alapján.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.