Egy csapat kutatónak a James Webb űrteleszkóp segítségével sikerült az eddigi legtávolabbi és leghidegebb fagyott anyagokat megtalálnia – számolt be róla az IFLScience. A holland Leiden Observatory tudósai a fagyott anyagokra a Kaméleon I molekulafelhőben bukkantak rá – egy hatalmas csillagközi struktúrában, amelyből csillagok és bolygók keletkezhetnek.

A Nature Astronomy folyóiratban közzétett cikk szerint a csapat nemcsak vízjégre bukkant, de talált ott fagyott ammóniát, metánt, metanolt és karbonil-szulfidot is. Utóbbit egyébként Than Károly magyar kémikus fedezte fel 1867-ben.

A felfedezés azért is fontos, mert az ilyen részletes leírások nagyban segíthetik a kutatókat a bolygók és az élet keletkezésének megértésében. A fagyott anyagok szenet, hidrogént, oxigént, nitrogént és ként (amit angolul CHONS rövidítéssel illetnek) tartalmaznak. Ezek már elegendőek ahhoz, hogy cukor, alkohol és aminosavak képződjenek, amelyek az élet építőköveit jelentik. Ezek a bolygók légkörében is megtalálhatók.

Ezek a felhőben lévő jégdarabok végül elolvadnak a csillagok keletkezésekor, de a szakembereknek most azelőtt sikerült őket detektálniuk, hogy emiatt elpárologtak volna.

Lefotózta a Hubble, hogyan fog kinézni a Nap halála

A Hubble űrteleszkóp az NGC 6302 jelű planetáris ködöt örökítette meg, ami azt mutatja meg, mit lehet majd látni néhány ezer évvel azután, hogy a Nap fehér törpévé zsugorodott.

A metanolt a legegyszerűbb komplex szerves molekulának tekintik. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy hatnál több atomot tartalmaz. A kutatók más jeleket is találtak, amelyek nagyobb komplex molekulák jelenlétére utalnak, ám azt sajnos nem tudták pontosan megmondani, hogy ezek melyek.

A kutatók úgy vélik, hogy ezeknek a fejlett molekuláknak a jelenléte a csillagkeletkezéseknek köszönhető általános jelenség, nem pedig a Naprendszerünk egyedi jellemzője.

A szakemberek a mostani megfigyelés során az eddigi legtöbb ként azonosították, ám még így is jóval kevesebbet, mint amennyi egy ekkora felhőben lehet jelen. Mindez arra utal, hogy a CHONS-ok nemcsak jégben, de a porban és a kőzetekben is jelen lehetnek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

(A kiemelt kép forrása: NASA / ESA / CSA)