„A betegség előfordulási gyakorisága a 70 év feletti lakosság körében a 10 százalékot is meghaladja, egyben a kórházi felvétel egyik vezető oka, amely így jelentős gazdasági terhet ró az egészségügyi ellátásra. A szívelégtelenség egy gyakori és rossz prognózisú, valamint jelentősen aluldiagnosztizált betegség, mivel a tünetek és panaszok gyakran nem specifikusak, és egyéb betegségekkel is átfedést mutatnak. Ezért különösen fontos a betegséggel kapcsolatos információátadás, ismeretterjesztés” – magyarázza Sepp Róbert, az SZTE SZAOK Belgyógyászati Klinika Kardiovaszkuláris Centrum Non-Invazív Kardiológiai Részlegének vezető egyetemi tanára.

A szívelégtelenség az esetek döntő többségében már meglévő szív- és érrendszeri betegségek talaján alakul ki, mint például a koszorúér-betegség, a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség. Úgy is tekinthetjük, mint az eltérő eredetű szívbetegségek végstádiumát. „A szívelégtelenség tulajdonképpen egy tünetegyüttes. Legismertebb tünetei a fáradékonyság és a nehézlégzés megjelenése – először csak terhelésre, később nyugalmi állapotban is –, melyek korlátozhatják a fizikai terhelhetőséget. Jellegzetes tünet még a lábdagadás, az étvágytalanság, esetleg a szívritmuszavar. A betegnek ezen tünetek jelentkezésekor mindenképpen orvoshoz kell fordulni” – hangsúlyozza Sepp professzor.

A diabétesz már jóval azelőtt károsítja a szervezetet, mielőtt felismernék. A 2-es típusú cukorbetegség a koszorúér-betegség és stroke előfordulási gyakoriságát, és a szívelégtelenség előfordulási esélyét is többszörösére emeli. A javuló betegellátás ellenére a szívelégtelenség túlélési aránya – nemre való tekintet nélkül – sajnos rosszabb, mint a férfiak esetében például a prosztatarák, vagy nőknél az emlőrák.

Ezt zsebre vághatja az orvos: a magyar kütyü, melynek minden háztartásban lenne helye

Hosszú évtizedeken át zajló filozofálgatás és az elmúlt évek több gyorsan elfelejtett prototípusa után ma már egyértelműen kijelenthetjük: több út is kikristályosodott az egészségmegőrzésben valóban használható okos készülékek terén. Egy magyar fejlesztés a két leggyakoribb halálokot jelentő megbetegedés terén segít időben, otthon diagnózist felállítani. Kipróbáltuk az Egerben összerakott, a világon bárhol hasznos Wiwe-ot.

A szívelégtelenség tehát egy gyakori és rossz prognózisú kórkép, azonban gondos odafigyeléssel megelőzhető. Ha már kialakult, fontos a korai diagnosztizálás és a megfelelő kezelés, amivel javíthatjuk a betegek életminőségét és meghosszabbíthatjuk az élettartamukat – hangsúlyozza a professzor. Már olyan megelőző intézkedésekkel is sokat tehetünk a szívünkért, mint az egészséges életmód, a mozgás, a káros szenvedélyek elhagyása. Ugyanakkor ma már a diabétesz és a szívelégtelenség kezelésében is rendelkezésre állnak olyan komplex terápiás lehetőségek, melyek a szövődményekre vonatkozóan is igazoltan csökkentik a kockázatot.

A témában a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) és az MKT Szívalapítvány idén 23. alkalommal szerverzi meg most vasárnapra (szeptember 24.) hazánk egyik legnagyobb lakossági egészségügyi eseményét, a Szívünk Napját. Az ingyenes rendezvényen szervezik meg azt a kerekasztal-beszélgetést is, ahol Sepp Róbert mellett Borbély Attila, Sax Balázs és Halmosi Róbert avatják be az érdeklődőket a szívelégtelenség legyőzésének rejtelmeibe.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.