szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Európai Űrügynökség Gaia űrteleszkópja fedezte fel a Gaia BH3 nevű fekete lyukat, ami egy csillag összeomlásából jött létre. A tömege 33-szorosa a Napénak.

A galaxis közepén egy szupermasszív fekete lyuk található. Ez a Saggitarius A, amiről nemrég egy szenzációs fényképet is sikerült készíteni. Fekete lyukak máshol is fellelhetők a Tejútrendszerben: van több kisebb is, amelyek hatalmas csillagok összeomlása után keletkeztek. Tudósok becslése szerint ilyenből legalább 100 millió lehet a galaxisunkban, de a többsége még arra vár, hogy felfedezzék.

Az eddig megtaláltak átlagosan tízszer akkorák, mint a Nap, az eddigi legnagyobb pedig 21-szer nehezebb a csillagunknál. Most egy ennél is nagyobbat fedezett fel az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia űrteleszkópja: a mérések szerint 33-szor nagyobb, tömeggel bír, mint a Nap. További érdekesség, hogy viszonylag közel van a bolygónkhoz, a Földtől ugyanis 1926 fényévre található.

European Space Agency

A Gaia BH3-ra a kutatók a közeli Sas csillagképben figyeltek fel, ahol egy öreg óriáscsillag fénye folyamatosan ingadozott. Az Európai Űrügynökség tudósai úgy vélték, egy hatalmas fekete lyuk körül keringhet. Ennek ellenére a fekete lyukat nem volt könnyű megtalálni, mert nincsenek hozzá közel lévő égitestek, amelyekből táplálkozhat. Ha ez megtörténne, a röntgenteleszkópok számára kivilágosodna az eseményhorizont.

A kutatók a földi teleszkópokat is bevetették, hogy meg tudják mérni a tömegét. Az égitestről egy előzetes tanulmányt már közzétettek az Astronomy & Astrophysics című tudományos lapban, a tervek szerint pedig 2025-re készülhet el az átfogó tanulmány az égitestről.

Jelenleg csak annyit tudni, hogy a körülötte keringő csillagnak kevés a hidrogénnél és a héliumnál nehezebb eleme van, és mivel a csillagpárok általában hasonló tömegűek és összetételűek, a BH3 is egy ilyen csillagból alakulhatott ki.

European Space Agency

A kutatók elmélete szerint a fémekben szegény csillagok azok, amelyek fekete lyukakká omlanak össze, ugyanis kellően sok anyag marad bennük ehhez. Valószínűleg ez lehet az első közvetett bizonyíték arra, hogy ez valóban így van. Emellett azt is bizonyíthatja a felfedezés, hogy a régebbi csillagok másként fejlődhettek, mint az újabbak a galaxisban.

Az ESA tudósai úgy vélik, hogy a BH3 felfedezése csak a kezdet, és további vizsgálatokat végeznek majd el rajta, a válaszok pedig ismét egy picit közelebb vihetnek bennünket az univerzum titkainak megértéséhez.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!