Fusarium oxysporum – így hívják azt a gombás kórokozót, mely csak egy szép emlékké teheti hamarosan a reggeli banánturmixát. A kórokozó ugyanis elzárja a gyümölcsbe tartó tápanyagok útját, mely végső soron aztán fonnyadásnak indul.

Ráadásul nem is teljesen ismeretlen már ez a patogén, az 1950-es években ugyanis egy korábbi variánsa gyakorlatilag a földdel tette egyenlővé a kereskedelmi célú banántermesztést, de a Gros Michel nevű banánfajt biztosan kiirtotta. Addig az volt a legnépszerűbb, ám miután a Fusarium oxysporum kipusztította, az ember a Cavendish fajtát nemesítette – úgy, hogy az ellenálljon a különböző betegségeknek. Ma ez a legnépszerűbb banánfajta.

A Cavendish egy ideig ténylegesen védett is volt a gombás megbetegedésekkel szemben, de az 1990-es években ezt is elérte egy újabb „járvány”, mely Délkelet-Ázsiából terjedt Közép-Európába. Ez a kórokozó-változat már a Fusarium oxysporum (TR4) nevet kapta, és ez még mindig egy rövidített elnevezés.

Li-Jun Ma biológus, a Nature Microbiology folyóiratban közölt tanulmány első szerzője csapatával már egy évtizede vizsgálja a Cavendish-banánt érintő kórokozót, mely nem annak a leszármazottja, mely a Gros Michel vesztét is okozta. A TR4 ugyanis már hordoz néhány olyan járulékos gént – ezek nitrogén-oxidot termelnek, mely a jelek szerint kulcsszerepet tölt be abban, hogy ez a kórokozó ilyen könnyen fertőz.

Azt ugyanakkor még nem tudják a szakemberek, hogy a gomba hogyan tud ilyen káros gázt kibocsátani anélkül, hogy önmagában kárt tenne – ám arra is rájöttek a szakemberek, hogy a nitrogén-oxid termelését szabályozó gének kiiktatásával csökkent a gomba fertőzőképessége, összegez a Popular Science.

A kutatók ezen az úton szeretnének haladni a jövőbeni kutatásaik során, és arra is figyelmeztetnek, hogy a monokulturális – azaz egyetlen fajta támaszkodó – növénytermesztésnek épp ez a veszélye: táptalajául szolgálhatnak a kórokozóknak. Ennek érdekében érdemes egy helyett inkább több banánfajtára támaszkodni – és ez a sokféleség más növények esetében is fontos.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.