Az agyban folyamatosan felhalmozódnak haszontalan salakanyagok, mérgező fehérjék, amelyek fiatalkorban szépen ki is ürülnek. Az idő múlásával viszont ez a tisztítási folyamat lelassul, és a felhalmozódott káros anyagok fogékonnyá tesznek olyan neurológiai betegségekre, mint a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór. Amerikai kutatók felfedezése szerint viszont az agy időskori hulladéktisztítási folyamata is javítható, sőt akár a fiatalkori szintre is visszaállítható.

A Rochesteri Egyetem szakemberei egereken kísérleteztek, és arra a következtetésre jutottak, hogy a nyaki nyirokerek működésének helyreállítása hozzájárulhat a salakanyagok gyorsabb eltávolításához az agyból még idős korban is. Fejlett képalkotó és részecskekövetési technikákat alkalmazva figyelték meg a koponya-gerincvelői folyadékban (CSF) lévő fehérjehulladék szállításának mikéntjét, emellett monitorozták a nyaki nyirokerek ritmikus lüktetését is, ami elősegíti a hulladékanyag agyból való kilökődését.

„A szív- és érrendszerrel ellentétben, amelynek egyetlen nagy pumpája van, a szív, a nyirokrendszerben lévő folyadékot apró pumpák hálózata szállítja. Ezeknek a bonyolult mikropumpáknak, amelyeket nyirokcsomóknak neveznek, szelepeik vannak, amelyek megakadályozzák az ellenirányú áramlást, és egymás után összekapcsolódnak, hogy nyirokereket hozzanak létre” – magyarázzák a kutatók.

A vizsgálat kiderítette, hogy ahogy öregedtek az egerek, a nyirokerek összehúzódásainak gyakorisága csökkent, és a billentyűk működése megszűnt. Emiatt az idősebb egerek agyából 63 százalékkal lassabban ürültek a mérgező anyagok, mint a fiatalabb állatokéból. A kutatók ezután megpróbálták újraéleszteni a nyirokcsomókat, és ez egy hormonszerű vegyülettel, a prosztaglandin F2α nevű gyógyszerrel sikerült is nekik. (Ezt a gyógyszert egyébként gyakran használják a szülések megindítására.) Kiderült, hogy e vegyület hatására a nyaki nyirokerek összehúzódásának gyakorisága és a hulladékanyag kiáramlási sebessége is megnőtt, visszatért a fiatalabb rágcsálók hatékonysági szintjére.

A kutatók szerint ez a megközelítés, esetleg más beavatkozásokkal kombinálva, akár az említett neurológiai betegségek jövőbeni terápiáinak is az alapja lehet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.