A közösségi média tulajdonosai, a politikusok és a kormányok jelentik a legnagyobb veszélyt a megbízható online hírkörnyezetre – derült ki az 55 ország több mint 250 szakértőjét tömörítő Információs Környezet Nemzetközi Testületének (International Panel on the Information Environment, IPIE) legfrissebb tanulmányából. Philip Howard, az Oxfordi Egyetem tudósa és a szervezet társalapítója szerint a jelentés azt mutatja, hogy a globális információs környezet „kritikus fordulópont előtt áll” – idézi őt a The Guardian.

„Az egyik legnagyobb problémát a közösségi platformok tulajdonosainak befolyásolási képessége jelenti. A tartalomterjesztési és moderációs irányelvek feletti ellenőrzésük jelentősen befolyásolja az információk minőségét és integritását. Az ellenőrzés hiánya súlyos kockázatot jelent az egészséges globális információs környezetre” – emelte ki a szakember.

A testület megállapításai 412 akadémiai kutató válaszain alapultak, akik többek között a társadalomtudományok, a bölcsészettudományok és a számítástechnika területén dolgoznak. Howard szerint az „információs környezet” kifejezés azokra a szervezetekre, tartalmakra és személyekre utal, akik több millió ember napi hírfogyasztását alakítják.

Bár a jelentés nem részletezi, hogy mely platformok működési gyakorlatát tartja ilyen szempontból problémásnak, Howard szerint Elon Musk, az X tulajdonosának viselkedése – saját bejegyzéseinek túlzott népszerűsítése – aggasztó. De szintén veszélyes lehet Mark Zuckerberg azon hozzáállása, miszerint a nem angol nyelven íródott tartalmakat kevésbé moderálja a Facebook vagy az Instagram.

Howard szerint a TikTok is a problémás oldalak közé sorolható, miután a platformot tulajdonló ByteDance-nek az amerikai döntéshozók szerint adatszolgáltatási kötelezettsége van a kínai kormány felé.

A TikTok vezérigazgatója Sou Ce Chew még 2023-ban úgy nyilatkozott, a platform egyetlen ország érdekeit sem szolgálja ki, míg a Meta azzal védekezett, hogy 70 nyelven ellenőrzi a Facebook és az Instagram tartalmait. Az X egyelőre nem válaszolt a jelentés állításaira.

A felmérésben résztvevők kétharmada a helyzet romlására számít, míg legutóbb ez az arány 50 százalék körül alakult. A jelentés arra figyelmeztet, hogy sok politikus összeesküvés-elméleteket és félretájékoztatást terjeszt politikai haszonszerzés céljából, aminek a következménye a megbízható információforrásokba és a demokratikus intézményekbe vetett bizalom erodálása.

A megkérdezett szakértők csaknem kétharmada érezte úgy, hogy a mesterséges intelligencia által generált videók, hangok, képek és szövegek negatív hatással voltak az információs környezetre, és ugyanennyien gondolják úgy, hogy ezek csak növelik a félretájékoztatás jelentette problémát.

A jelentés szerint a fejlődő országok kutatói jobban aggódnak a mesterséges intelligencia negatív hatásai miatt, mint a fejlett országok szakemberei, ugyanakkor sokan pozitívan állnak a technológiához, mondván, hogy ez segíthet a félrevezető tartalmak kiszűrésében.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.