Az amerikai Rockefeller Egyetem kutatói egészen meglepő felfedezést tettek az étkezések vizsgálata során. Christin Kosse idegkutató, a Nature-ben megjelent tanulmány vezető szerzője szerint az egereken végzett vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy egy elképesztően egyszerű, csupán háromféle neuronból álló agyi áramkör szabályozza az állatok rágását, valamint hatással van az étvágyukra is.

Kosse szerint arra a legkevésbé sem számítottak, hogy az állkapocs fizikai mozgásának korlátozása az étvágyra is hatást gyakorol.

Az már korábban ismert volt, hogy a hipotalamusz egy részének sérülése elhízást okoz az emberekben, ezért Kosse és munkatársai arra vállalkoztak, hogy az egereken alaposabban megvizsgálják az agy ezen részének neuronjait. A korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy az agyi eredetű neurotróf faktor (BDNF) néven ismert fehérje kifejeződésének (expressziójának) megzavarása összefügg az anyagcsere-problémákkal, a túlevéssel és az elhízással.

A kutatók egy speciális módszer segítségével nyúltak bele az egereknél a BDNF működésébe, ami miatt az állatok gyakorlatilag elvesztették az érdeklődésüket az evés iránt – függetlenül attól, hogy éhesek voltak, vagy épp jól voltak lakva. Még az olyan cukros-zsíros falatok sem érdekelték őket, amik egyébként igen. Ez az emberre vetítve olyan, mintha egy szelet csokitorta hagyná őt hidegen.

Az eredmény meglepő volt, a szakemberek korábban ugyanis úgy vélték, hogy az evés élvezeti faktorát ilyen módon nem lehet befolyásolni. Úgy tűnik azonban, hogy a BDNF elnyomja még az étel iránt érzett vágyat is – írja a Science Alert.

A dolog fordítva is működik. Amikor a BDNF-et legátolták, az állatok ellenállhatatlan vágyat éreztek arra, hogy egyenek, és mindent megrágtak, még azokat a tárgyakat is, amiket egyébként nem tudnak megemészteni. A hagyományos ételekből pedig 1200 százalékkal fogyasztottak többet.

A csapat szerint a BDNF-neuronok a szenzoros neuronoktól kapnak információt, ami aztán befolyásolja, hogy mennyire érzi magát éhesnek az állat. Ezután szabályozzák a pMe5 neuronokat, amelyek a rágásért felelősek. Ezek alapján logikusnak tűnt, hogy ha a BDNF-et manipulálják a kutatók, akkor az a rágásra is hatással lesz.

Miután a BDNF-neuronokat elkülönítették a pMe5-től, azt találták, hogy az egerek még akkor is rágómozgást végeztek, amikor már nem volt táplálékuk. Mindez azt mutatja, hogy a BDNF valójában lassítja a rágási folyamatot, ami alapértelmezés szerint be van kapcsolva. Vagyis ha az agy ezen régiója sérül, az túlevéshez és elhízáshoz vezet.

A kutatókat azért lepte meg nagyon az eredmény, mert ezek alapján úgy tűnik, az evés is egy olyan reflexes folyamat, mint például a köhögés, holott korábban sokkal összetettebb és kifinomultabb folyamatnak tartották. A vizsgálat eredménye ugyanakkor a jövőben segíthet abban, hogy csökkentse az elhízás mértékét azoknál, akiknek az említett agyi régiójuk megsérült.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.