szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Amerikai kutatóknak köszönhetően a jövőben nagyobb biztonságban lehetnek majd a méhek. Azzal ugyanis, hogy pontosabban meg lehet határozni, mekkora távolságokra hagyják el a kaptárat, a mezőgazdaságban is jobban oda lehet figyelni a rovarölő szerek használatára.

Fontos vizsgálatot végeztek el a Pennsylvaniai Állami Egyetem tudósai: 32 ezer méhen helyeztek el egy-egy QR-kódot, hogy feltárják, miként gyűjtik az állatok a pollent. Ez a viselkedés máig egy olyan terület a tudomány számára, amiről csak nagyon keveset tudnak a szakemberek. Az eredmény a bioméhészetek számára is hasznos lehet.

Az Interesting Engineering beszámolója szerint a vizsgálatban a méhek kaptáron kívül, a táplálékkereséssel töltött idejét monitorozták. Margarita López-Uribe, a HardwareX című tudományos lapban megjelent tanulmány egyik szerzője szerint ez QR-kódos technológia lehetőséget ad a biológusok számára, hogy olyan módszerekkel tanulmányozhassák az ilyen és ehhez hasonló összetett rendszereket, amelyek korábban nem voltak lehetségesek.

A kutatók azokra a fiatal méhekre összpontosítottak, akik nem sokkal korábban kerültek ki a kaptárból. Ennek köszönhetően 2024 tavaszán és nyarán hat méhészet több mint 32 000 méhet látták el QR-kóddal. A kaptáron egy speciális bejáratot alakítottak ki: egy érzékelővel ellátott kamerát szereltek fel oda, amely a hét minden napján, 24 órában monitorozta a megjelölt méhek mozgását. A kódok lehetőséget adtak arra, hogy az állatokat a megzavarásuk nélkül, a természetes élőhelyükön lehessen megfigyelni.

Az elsődleges eredmények váratlan mintázatot mutattak: a naplózott utak többsége egy-négy perces volt, és elsősorban az időjárás ellenőrzése, vagy az ürítés volt a cél. Egyes méhek ugyanakkor akár két órára, vagy akár még hosszabb időre is elhagyták a kaptárat.

Megcsinálták, működik: jöhetnek a robotméhek, melyek a beporzást is simán elvégzik

Kicsiben mutat nagyot az MIT szakemberei által fejlesztett robotméh, mely bizonyos felhasználási területeken jöhet majd jól, és több figyelemre méltó képessége is van.

Az átlagos utazási idő hossza változó volt, de a legtöbb esetében 30 percnél kevesebbel lehetett számolni. Ugyanakkor a megjelölt méhek 34 százaléka több mint két órán keresztül volt távol. Ezek a hosszú távollétek több dologra is utalhatnak: lehetséges, hogy hosszabb ideig keresték a táplálékot, esetleg eltévedtek, de az sem kizárt, hogy egy észre nem vett bejáraton mentek be a kaptárba. Úgy tűnik azonban, hogy az évszakok változása a táplálkozási szokásokat is befolyásolhatta.

Azokban a hetekben, amikor kevés virágot lehetett találni, a méhek hosszabb ideig kerestek táplálékot, ami azt jelzi, hogy nagy valószínűséggel nagyobb távolságokra repültek az otthonuktól.

A kutatók szerint annak köszönhetően, hogy tudni, mekkora a méhek által bejárt terület, védeni lehet a biogazdaságokat – vagyis az adott területen nem használnak rovarirtó szereket –, illetve az ezzel kapcsolatos tanúsítványok kiosztása is pontosabb lehet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!