Az már régóta ismert, hogy a gének szerepet játszanak a depresszió kialakulásában – pontosabban növelik az arra való hajlamot –, ám ezen a téren még mindig nagyon sok az ismeretlen tényező. Hogy mennyire, arról most egy nemzetközi kutatócsoport friss eredménye is árulkodik.

A Science Alert beszámolója szerint a szakemberek 293, eddig nem ismert olyan genetikai tényezőt találtak, ami miatt az ember fogékonyabb lehet a depresszió kialakulására. Andrew McIntosh, az Edinburgh-i Egyetem kutatója, a vizsgálat egyik résztvevője szerint a felfedezéssel lehetőség nyílik olyan kezelések kifejlesztésére, amelyek az egyes személyek genetikai felépítésén alapulhatnak. Az erről szóló publikáció a Cell című tudományos lapban jelent meg.

A vizsgálatban a kutatók mintegy ötmillió ember anonimizált adatait használták fel. Közülük 688 808 embert diagnosztizáltak súlyos depresszióval, míg 4,3 millió embernél nem volt jelen a betegség. Az adatok 29 országból és számos etnikai csoportból származnak, így a mostani kutatás az eddigi legnagyobb, ami a depresszió és a genetika kapcsolatát vizsgálja.

A most felfedezett 293 genetikai tényező nagy részét azért találták meg, mert a vizsgálatban résztvevők közel negyede változatos, nem európai felmenőktől származott. Ez azt jelenti, hogy a jövőben minden populációban képesnek lehetnek a szakemberek a depresszió pontosabb előrejelzésére és hatékonyabb kezelésére.

Míg mindegyik genetikai tényező csak kis mértékben növeli a depresszió kockázatát, több kombináció is jelentős lehet. Ezek a genetikai hatások a depresszió egyéb kockázati tényezőihez járulnak hozzá, beleértve például az alvást vagy az étkezést.

A kutatók mindezen felül az általuk azonosított genetikai variánsokat bizonyos típusú agyi neuronokkal, különösen a hippokampusz – az előagy egy része – és az amigdala agyi régióikban lévő serkentő neuronokkal is össze tudták kötni. Ez nem csak a depresszióval együtt járó, vagy azt kiváltó agyi változásokról árul el többet, hanem arról is, hogy a depresszió hogyan kapcsolódik más, az agyat érintő problémákhoz, például a szorongáshoz vagy az Alzheimer-kórhoz.

A szakemberek szerint még sokat kell tanulni a betegség alapjairól, de a mostani felfedezés már nagyon jelentős előrelépés ezen a téren.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.