szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A számítások szerint 1:2700-hoz az esély rá, hogy 157 év múlva összeütközik a Földdel az 500 méter átmérőjű Bennu aszteroida. A hatását az egész világon érezni lehetne.

Az elmúlt években sokszor lehetett már hallani a Bennu aszteroida nevét. Ez az az égitest, amelynek felszínéből mintát vett a NASA, majd vissza is juttatta azt a Földre. Az első elemzések rögtön meg is mutatták: ősi óceánok nyomait, valamint az élet építőköveit is tartalmazza. Most viszont egy újabb hír látott napvilágot róla, ám ennek kevésbé lehet örülni.

A NASA számításai szerint 1:2700-hoz az esélye annak, hogy a Bennu nekiütközik a Földnek. Mielőtt bárki pánikolni kezdene: nem mostanában, hanem 2182 szeptemberében. Kérdés persze, hogy a globális felmelegedés miatt lesz-e akkor még emberiség a Földön, de ha lesz, akkor igen komoly következményekkel kell számolni.

A tudósok megvizsgálták az egyes forgatókönyveket, és arra jutottak, hogy a becsapódás előtt, a légkörön áthaladva rengeteg korom és kén marad a légkörben, ami hatással lesz a bolygóra. A legrosszabb forgatókönyv szerint 400 millió tonna por kerülne a légkörbe, ami az egész bolygón telet hozna el. A globális átlaghőmérséklet 4 Celsius-fokkal, az ózonszint pedig harmadával csökkenne, emellett pedig 15 százalékkal kevesebb eső és hó esne – írja az IFLScience. Ennek oka, hogy a napfény nem tudna annyi vizet elpárologtatni a felszínről, így kevesebb csapadék keletkezne.

Jelentős felfedezés: az élet eredetéről árulkodnak a Bennu aszteroida mintái

A NASA egyik legnagyobb sikere, hogy nagy mennyiségű mintát hozott a Földre egy aszteroidáról. Az idő előrehaladtával egyre több derül ki ezekből a kőzetmaradványokból.

Az is nagymértékben befolyásolná a hatásokat, hogy milyen lenne a por összetétele. Általánosságban elmondható, hogy drámai mértékben csökkenne a fotoszintézis, ami éhínséget és halált hozna az egész táplálékláncra. A Science Advances című tudományos lapban megjelent publikáció szerint csapat becslései szerint a szárazföldi ökoszisztémát fenntartó mikroorganizmusok termelődési rátája 36 százalékkal, míg a tengereké 25 százalékkal is csökkenhet. A vasban kellően gazdag por azonban a kovamoszatok – mikroalgák – drámai virágzását okozhatja el a Csendes-óceánon három évig.

A kutatók szerint az emberiség történetében már többször volt példa egy aszteroida becsapódására, amelynek hatása nyomot hagyott az evolúción, sőt, az ember genetikai felépítésén is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!