A közeli univerzum eddigi legnagyobb struktúráját fedezték fel nemrég a Max Planck Intézet tudósai – számolt be róla az IFLScience. A Quipu (Kipu) nevű szerkezet – ami az Inka Birodalomban használt csomóírás után kapta a nevét – 1,3 milliárd fényéven ível át, ami azt jelenti, hogy a teljes Tejútrendszer 13 000-szer férne el benne, ha egymás után pakolnánk. A teljes tömege ennél is nagyobb: a Tejútrendszernél 130 000-szer nehezebb.

A nevét azért is kapta a csomóírás eszköze után, mert a benne lévő galaxishalmazokból rengeteg szál indul ki, amelyeken kisebb–nagyobb galaxishalmazok helyezkednek el.

A Quipu azért is érdekes, mert egyike annak az öt nagy struktúrának, ami a Földtől 424–815 millió fényév közti távolságban helyezkedik el. Együtt az összes galaxishalmaz 45 százalékát, valamint az összes galaxis 30 százalékát tartalmazzák, emellett pedig az adott régióban az összes anyag negyede tartozik hozzájuk. Ugyanakkor a teljes térfogat csupán 13 százalékát foglalják el, ami azt mutatja, hogy az adott régióban nagy a sűrűség más területekhez képest.

Ez utóbbi megállapítás nem különösebben meglepő. Az egész univerzum egy kozmikus hálóba rendeződött, ahol a galaxisok és a halmazok szálakba és csomópontokba tömörülnek, köztük viszont többnyire üres tér. Ezek a régiók az üregek.

A Quipu ezek közül a struktúrák közül a legnagyobb, aminek létezése tökéletesen beleillik a kozmoszt leíró tudományos modellekbe. Az erről szóló tanulmány az arXiv preprint szerveren jelent meg.

A kutatók úgy vélik, hogy a Quipu magyarázatot adhat az úgynevezett Hubble-feszültségre. Ez lényegében kétféle értéket ad az univerzum tágulásának mértékére, amit kezdetben a Hubble űrteleszkóp mérési hibájának tudtak be a tudósok, ám hamar kiderült, hogy nem erről van szó.

A probléma mögött az állhat, hogy nem ismeri még a tudomány az univerzum összes törvényét és a benne dolgozó erőket, ezért elképzelhető, hogy valami olyasmit kell keresni, amivel eddig nem volt dolguk a tudósoknak. A Quipu ezt segíthet megtalálni a jövőben, amivel közelebb kerülhet az emberiség a világegyetem megértéséhez is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.