szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Amerikai kutatók olyan radarrendszert fejlesztettek ki, amelyek egyes egységeit fillérekből meg lehet építeni. Ehhez képest a repülőtéri nagy radarállomások ára a 10 millió dollárt is elérheti.

Bár a drónok használatát igyekeznek szigorúan szabályozni a hatóságok, ez nem jelenti azt, hogy időnként ne használnák az eszközöket olyan helyeken is, ahol azt ne lenne szabad. Elég csak arra a balesetre gondolni, ami miatt a Los Angeles-i tűzvész ellen küzdő egyik kanadai repülőgép a földre kényszerült.

A hatóságok dolgát nehezíti, hogy a jelenlegi radarok leginkább a 120 méteres magasság felett lévő repülő szerkezeteket érzékelik jól, az alatt már nagyon nehéz észlelni a kisméretű pilóta nélküli járműveket. Az amerikai Brigham Young Egyetem kutatói azonban megoldást találhattak erre a problémára.

A Cammy Peterson mérnök által vezetett kutatócsoport olyan olcsó radaregységek hálózatát fejlesztette ki, amelyek együttesen kifejezetten hatékonyak a drónok észlelésében. A szakember szerint a cél az volt, hogy valós időben lehessen nyomon követni a drónok pozícióját. Ahelyett, hogy ehhez egyetlen, a repülőtereken is használt nagy radart alkalmaztak volna, több kisebb egységet szinkronizáltak.

Karl Warnick, a Journal of Intelligent & Robotic Systems című tudományos lapban megjelent publikáció társszerzője szerint a fejlesztés hatalmas előnye, hogy rendkívül olcsó.

Újra rejtélyes drónok jelentek meg Amerika felett, még mindig nem tudni, mik azok

Január közepéig mintegy 54 észlelésről érkezett bejelentés az Egyesült Államokban, amely során valamilyen repülő tárgyat láttak (többnyire New York és New Jersey) felett.

„Ahelyett, hogy egy repülőtér 10 millió dolláros radarrendszerére támaszkodnánk, olyan egységekkel dolgozunk, amelyeket néhány száz dollárért meg lehet építeni. Bár előfordulhat, hogy hiányzik belőlük a csúcskategóriás rendszerek összes funkciója, az együttes adatok megbízható nyomkövető hálózatot hozhatnak létre” – idézte őt az Interesting Engineering.

A hálózat minden modulja az ég felé néz, hogy azonosítsa és kövesse a hatótávolságán belül mozgó objektumokat. Ha egy észlelés történik, a rendszer naplózza az objektum és a radar pozícióját is. Ezek az adatok azután globális koordinátarendszerré alakulnak, így összefüggő és dinamikus képet adnak a közeli légi forgalomról.

A kutatók szerint a kis radaregységeket olyan szerkezetek tetejére lehetne telepíteni, mint a villanyoszlopok vagy a cellatornyok, ami jelentős költségek nélkül tenné lehetővé a széles körű telepítést. A szakemberek három radarral tesztelték a rendszert, amelyek mindegyike egy nagyjából 76 méter sugarú területet fedtek le, ugyanakkor úgy vélik, hogy a rendszer könnyen skálázható.

A beszámoló szerint a mérnököknek sikerült azt a problémát is leküzdeniük, hogy a radarokat valamilyen fizikai tényező esetleg zavarhatja. Egy matematikai modell segítségével úgy tudják újra kalibrálni az adott eszközt, hogy ahhoz a teljes rendszer igazodik, ami nagy követési pontosságot tesz lehetővé.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!