A tudományos konszenzus szerint nagyjából 60 millió évvel ezelőtt egy 12 kilométer átmérőjű aszteroida találta el a Földet a mexikói Yucatán-félszigetnél, ami a dinoszauruszok kipusztulását okozta. Úgy tűnik azonban, hogy az objektum nemcsak a Chicxulub-krátert hozta létre, hanem más, gigantikus nyomokat is hagyott a Föld szerkezetében.

A becsapódás több mint 11-es erősségű földrengést okozott, és óriási Rayleigh-hullámokat keltett a talajon, amelyek becslések szerint elérhették a 100 métert is. A Louisianai Egyetem kutatói szerint a földrengés hatásai, különösen a fent említett hullámok jelentős hatást gyakoroltak a Mexikói-öbölre, ami a becsapódás szomszédságában található.

A kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy a becsapódás és az azt követő szökőár 16 méter magas és 600 méter széles üledéklerakódásokat hoztak létre azon a területen, ami akkor még az óceánfenék részét képezte, de mára már Louisiana területén található. A szakemberek nemrég újra elemezték az adatokat, és azt találták, hogy ezek a lerakódások sokkal tovább nyúltak, mint azt korábban gondolták.

A Marine Geology című tudományos folyóiratban megjelent publikációban a szakemberek azt írják, a korábbi feltételezésekkel ellentétben elképzelhető, hogy a becsapódás fluidizálta az üledéket, így a szökőár hatására kialakulhattak ezek a hullámstruktúrák. A tudósok korábban úgy vélték, hogy ilyen nagy energiájú esemény nem tud ilyesmit létrehozni, ahhoz ugyanis nyugodtabb körülményekre van szükség.

A tanulmány szerint a szökőár mögött hullámokba rendeződött az üledék, és mivel a cunami az egész bolygóra kiterjedt, így a becsapódás közelében biztosan létre tudott hozni ilyen képződményeket – összegez az IFLScience.

A kutatók szerint a jövőben érdemes lenne tovább vizsgálni, milyen hatások alakították a bolygó felszínét a becsapódás következtében.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.