Különleges vizsgálatot végeztek a Max Planck Intézet evolúcióbiológusai. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy hogy az olyan személyiségjegyek, mint a merészség és a félénkség hogyan befolyásolják az innovációt. Az ezzel kapcsolatos teszteket egerekkel végeztették el, aminek a végén igen meglepő eredmény született.

Az Interesting Engineering azt írja, a csapat 100 olyan háziegér problémamegoldó képességét tesztelte féltermészetes – vagyis az élőhelyüket szimuláló –, valamint ellenőrzött laboratóriumi környezetben, amelyek a szabadban élnek. Az Oikos című tudományos lapban megjelent publikációban a kutatók azt írják, az introvertált egerek esetében volt a legvalószínűbb, hogy ismételten felkeresték a problémamegoldó feladatokat, míg a merészebb társaik sokkal kevésbé tették meg ezt.

Ez megkérdőjelezte azt a korábbi feltételezést, amely szerint az extrovertált vagy akár agresszív egyedek nagyobb valószínűséggel oldanak meg új problémákat. Az új tanulmány azt sejteti, hogy a félénkség nem a lassúsággal, hanem az alapossággal lehet egyenlő.

Alexandros Vezyrakis, a tanulmány vezető szerzője szerint úgy tűnik, hogy az innováció nem annyira a merészségen, sokkal inkább azon múlik, hogy kik próbálkoznak elég gyakran ahhoz, hogy szerencséjük legyen.

A kutatók a vizsgálat során két dologra összpontosítottak: meg akarták figyelni, hogy az egyes személyiségtípusok hogyan oldanak meg problémákat, illetve, hogy miként hat a viselkedésükre a környezet. A 100 egér bevonásával végzett vizsgálat során tanulmányozták a problémamegoldó készségeket, megfigyelve az egyedek személyiségtípusát. A szakemberek azt találták, hogy a félénk állatok folyamatosan visszatértek a rejtvényekhez, és puszta kitartásuknak köszönhetően nagy valószínűséggel sikerrel jártak. Ezzel szemben a merészebb, felfedezőbb társaik kevesebbszer mentek el a tesztfeladathoz.

A vizsgálatot a fentebb említett két különböző környezetben végezték el, és arra jutottak a szakemberek, hogy a probléma megoldásának valószínűsége nagyobb volt akkor, ha az kontrollált körülmények között zajlott. Míg a laboratóriumban az egerek 60 százaléka megoldott legalább egy feladatot, addig a szimulált környezetben ez csupán 21 százalék volt. Mindez azt is megmutatta, hogy az egerek a környezetüktől függően nagyon eltérően viselkedtek.

A kutatók azt is megállapították, hogy a laboratóriumban elért sikerek nem javították a szimulált környezetben a problémamegoldási készséget. A szakemberek úgy vélik, az elszigeteltségből fakadó lehetséges szorongás megzavarhatja a kognitív folyamatokat.

Az egerek reakciója a két különböző környezetben azt mutatja, hogy a tudósoknak a jövőben figyelembe kell venniük a viselkedést befolyásoló ökológiai és társadalmi tényezőket, mivel eltérő környezetben másként működhet az ember is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.