A Hold Földről sosem látott oldalát először az 1960-as években sikerült megfigyelni, és kiderült, hogy jelentős különbségek vannak a két felszín között. A NASA kutatói most arra jutottak, hogy ez a különbség nemcsak a felszínre igaz, hanem a felszín alatti struktúrákra is. Röviden: a Hold Földről látott oldalának belseje eltér a másik oldalétól.

A NASA a GRIAL (Gravity Recovery and Interior Laboratory) küldetés során adatokat gyűjtött az égitestről, ezek elemzése pedig kimutatta, hogy a Hold két oldala között jelentős hőmérsékleti különbség tapasztalható. Emellett a kutatócsoport kiszámította, hogy hogyan deformálódik egy égitest a külső gravitációs erő hatására – írja az IFLScience. Az erről szóló publikáció a Nature-ben jelent meg.

Ezek az adatok lehetővé tették a kutatók számára, hogy elkészítsék a Hold gravitációs mezejének egy rendkívül pontos, nagy felbontású térképét. Ez mutatott rá arra, hogy a két oldal közötti különbség mélyebbre nyúlik, mint azt korábban gondolták.

Ryan Park, a NASA tudósa szerint az eredmények alapján a Hold belseje nem egyenletes: a Föld felé néző oldal melegebb és geológiailag aktívabb a mélyben, mint a túlsó oldal. Ez a különbség a Hold vulkanikus történetéhez kapcsolódik, és megmagyarázza, miért néz ki annyira másképp a két oldal.

A szakember úgy látja, ezek a különbségek a Hold mélyén lévő változásokból adódhatnak, ami miatt az egyik oldal melegebb és vulkanikusabb a másikhoz képest. Eddig nem volt egyértelmű bizonyíték ezekre a mély különbségekre.

Az adatok arra utalnak, hogy a Földről látott oldalon a köpeny 2-3 százalékkal „lágyabb” lehet, mint a túlsó oldalon lévő. Ez alapvetően nem nagy érték, de a hatása érezhető. A közelebbi köpeny hőmérséklete – valószínűleg a radioaktív anyag jelenléte miatt – 100-200 Celsius-fokkal magasabb lehet, mivel az anyag ezt az oldalt évmilliárdok óta melegen tartja.

Azáltal, hogy a szakembereknek sikerül megmérnie, hogyan változik egy égitest gravitációs mezeje az űrszonda keringése közben, fontos tulajdonságokra lehet következtetni a belső szerkezetéről – például arról, hogy merev-e, tartalmaz-e folyékony réteget, vagy jelentős sűrűségbeli változások vannak-e benne.

Mindez nemcsak a Naprendszer történetét segít felfedni, de a jövőbeni emberes küldetések számára is rendkívül hasznos információt jelent.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.