Mintha fekete-fehérről váltanánk 4K-s tévére, akkora változást hozhat a Naprendszer tanulmányozásában az az új, a chilei Andokban lévő obszervatórium, amely a tervek szerint még idén munkába áll.

Mint a Gizmodo kifejti, a Rubin Obszervatórium a csillagászat számára valaha épített legnagyobb kamerával, valamint egy hatalmas, ultraérzékeny teleszkóppal lesz felszerelve. Ezekkel több millió, eddig nem ismert aszteroidát, üstököst, valamint más bolygómaradványt lehet majd felfedezni. Olyanokat is, amelyek közel kerülhetnek a Földhöz.

Az írországi Queen’s Egyetem kutatócsoportja – Meg Schwamb vezetésével – most kifejlesztett egy nyílt forráskódú szoftvert Sorcha néven, amely megjövendöli, hogy mi mindent fedezhet majd fel a Rubin. A programot, valamint a prognózisokat az arXiv preprint szerveren tették közzé.

Rubin Observatory

A csapat úgy számol, hogy az obszervatórium megháromszorozza majd az ismert földközeli objektumok (az úgynevezett NEO-k) számát, a jelenlegi 38 ezerről 127 ezerre, valamint tízszer több Neptunuszon túli objektumot is észlelni fog a jelenleg katalogizáltaknál. Sőt, több mint 5 millió aszteroida színes, részletekben gazdag megfigyelését teszi lehetővé – eddig csak 1,4 milliót lehetett követni.

„Ezen adatok segítségével frissíthetjük a Naprendszer kialakulásának tankönyvét, és jelentősen javulhat a Földet fenyegető aszteroidák észlelésének – és esetleges eltérítésének – képessége is” – mondja Mario Juric, a Washingtoni Egyetem csillagásza, a kutatócsapat egyik tagja.

A Sorcha a Naprendszer jelenlegi szerkezetét modellezi, majd előrejelzi, hogy a Rubin a tervben lévő megfigyelések alapján mégis mit fog várhatóan „látni”. A Rubin fő „fegyvere” a 3,2 gigapixeles (!) LSST-kamera, amely egy telihold területének 45-szörösét tudja pásztázni minden éjszaka. Alig egy hét leforgása alatt az egész éjszakai égboltot fel tudja mérni, és a következő egy évtized során 20 terrabájtnyi éjszakai adatot magába foglaló, kozmikus time-lapse videót fog készíteni.

Ezen adatok segítenek majd a tudósoknak „összerakni”, hogyan alakult ki, majd fejlődött a Naprendszer.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.