A magyar cégvezetők 66 százaléka gondolja, hogy a vesztegetés széles körben elterjedt jelenség Magyarország üzleti köreiben – derül ki az EY globális felméréséből, ez 4 százalékpont romlást jelent az egy évvel korábbi eredményekhez képest. A romlás azért is figyelemre méltó, mert a környező országokban javulnak a mutatók, míg Magyarországon évek óta nem történik javulás. Igaz a fejlett piacokon a korábbi felméréshez képest, szintén négy százalékponttal nőtt a korrupció széles körű elterjedtségéről nyilatkozók aránya, így elérte a 21 százalékot.
Maga a korrupció megítélése és helyzete nem igen változott a világban, továbbra is ez az egyik legkomolyabb problémája az üzleti világnak. Globálisan a válaszadók 39 százaléka véli úgy, hogy a vesztegetés és az egyéb korrupciós gyakorlatok széles körben fordulnak elő saját országában, ami csupán 1 százalékpontos csökkenést jelent mind a 2014-es, mind a 2012-es kutatás adataihoz képest. Ráadásul tízből négy cégvezető elképzelhetőnek tartja, hogy etikátlan eszközökhöz folyamodjon cége pénzügyi terveinek teljesítése érdekében. A válaszadók harmada pedig személyes érintettség lehetőségéről is beszámolt valamilyen korrupciós esemény kapcsán.
A korrupció által egyik legfertőzöttebb ország az idén olimpiát rendező Brazília, ahol két év alatt 20 százalékpontos emelkedéssel 90, Ukrajnában 88, Thaiföldön és Nigériában pedig 86 százalék azon cégvezetők aránya, akik a megvesztegetési ügyek széles körű elterjedtségéről számoltak be. Szlovákiában 70, Horvátországban 60, Csehországban 54 százalék volt ez az arány.
Ugyanakkor a cégvezetők Magyarországon és nemzetközileg, határozottabb fellépést várnak. Globálisan 83 százalék felett vannak azok, akik támogatják a személyes büntetőjogi felelősséget és a többség szerint a megelőzés akkor a leghatásosabb, ha egy-egy napvilágra került ügy kapcsán történik személyi felelősségre vonás. Ezzel együtt Magyarországon erősödik az a percepció, hogy az egyének felelősségre vonása nem működik hatékonyan. A válaszadók kétharmada szerint, a szándék ellenére nem hatékony az állami fellépés – ez tíz százalékponttal magasabb a régiós, és több mint 25 százalékponttal a fejlett piacokon mértnél. Tíz százalék pedig azt gondolja, hogy az állam eljárást sem indít a vesztegetőkkel szemben.
Ami talán a továbbra is a legérdekesebb hozzáállás az a „vesztegetés van, de nem nálunk”. Vagyis míg a vezetők kétharmada állítja, hogy a korrupció átjárja a gazdasági életet, csak hat százalékuk gondolja azt, hogy ez a saját ágazatára is jellemző.
„Ez inkább tagadást jelent, mint azt, hogy ne lennének tisztában a korrupció fogalmával” – mondta a hvg.hu kérdésre Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások üzletágának partnere. Hozzátette, hogy sokszor nem vág egybe egy szervezet valódi működése azzal, amit a felsővezető gondol. „A megoldás, legalábbis részben, a cégkultúrában, az úgynevezett compliance rendszerekben és a rendelkezésre álló technológia jobb, hatékonyabb felhasználásában rejlik.”
