szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Drasztikusan csökkent a magyar felsőoktatási hallgatók vállalkozási kedve, ami azért is sajnálatos, mert akár érzékelhető GDP növekedést is hozhatna, ha megfordulna a trend.

A magyar egyetemisták-főiskolások 83 százaléka alkalmazottként tervez munkába állni a diploma megszerzését követően és csak 6 százalékuk gondolja úgy, hogy saját vállalkozást indít. Öt évvel későbbre vonatkozó karrierterveik szerint viszont már csak 47 százalékuk látja magát foglalkoztatottként, 35 százalékuk úgy véli, akkorra már saját vállalkozását vezeti – állítja egy 8839 magyar felsőoktatási hallgató részvételével végzett kutatás.

„Ezzel a hazai hallgatók a vállalkozói hajlandóságot mérő 1-10-ig tartó skálán 3,8-as értéket értek el, ami közel azonos a nemzetközi 3,7-es pontszámmal, és amivel ugyan megelőzzük az osztrák (2,8), és német (2,7) hallgatókat, de jelentősen elmaradunk például Lengyelország 4,21-es pontszáma mögött” – emelte ki Farkas Szilveszter a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Pénzügyi és Számviteli Karának tanszékvezetője egy, a fiatalok vállalkozási hajlandóságát vizsgáló műhelyvitán.

Elmondása szerint a kedv 2008-ban ugyan megugrott, az akkor megkérdezettek 16 százaléka tervezett vállalkozást indítani a végzést követően, és közel 50 százalék 5 év elteltével, ezt követően azonban – elsősorban a 2007-es pénzügyi válság hatására – csökkenni kezdett a vállalkozói hajlandóság. 2013-ban a 2006-os érték csaknem felére, 7,9 százalékra esett vissza. A jelenlegi felmérés ugyan 2013-as, a soron következő kutatásra várhatóan idén kerül sor, előzetes várakozásaik szerint az értékek érdemben nem fognak változni. Ennek oka, hogy sem a gazdasági helyzet, sem az felsőoktatási intézmények képzési szerkezete – a vállalkozás-oktatással kapcsolatban – nem változott érdemben.

A fiatalok inkább csak gondolni mernek a vállalkozói létformára

Egy kutatás szerint a magyar fiatalok több mint fele kacérkodik egy vállalkozás indításának gondolatával, de a biztonságot szem előtt tartva inkább alkalmazottként látja jövőjét.

„Az EU tagállamainak átlagában a KKV-k adják a vállalkozások 78 százalékát, a hozzáadott érték 71 százalékát és foglalkoztatják a munkavállalók 79 százalékát. A hazai egyetemisták-főiskolások vállalkozási hajlandóságának növelése így nem csak a hazai gazdaság esetében hozna érezhető mértékű GDP növekedést, de hozzájárulna a társadalmi fejlődéshez is. Ez a vállalkozásindítási hajlandóság pedig jelentős mértékben növekedheti, ha szélesítjük a képzésekhez való hozzáférést, akár oly módon is, hogy a hallgatók képzési területtől függetlenül tanulhatnak vállalkozási ismereteket. Szintén jelentős mértékben hathat a hazai KKV rendszerre, ha az intézmények egyfajta inkubátorházként támogatják gazdasági ismereteket tanuló hallgatók vállalkozásindítását.” – mondta a tanszékvezető.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Irgalmat hirdetett és reformokat hajtott végre, de nem tudta átlépni az árnyékát Ferenc pápa

Irgalmat hirdetett és reformokat hajtott végre, de nem tudta átlépni az árnyékát Ferenc pápa

Nem a plusz fél óra játék káros a labdarúgásra, hanem a kapzsiság

Nem a plusz fél óra játék káros a labdarúgásra, hanem a kapzsiság

Negyedjére találkozott Putyinnal Trump különmegbízottja

Negyedjére találkozott Putyinnal Trump különmegbízottja

Trump az orosz–ukrán béketárgyalásokról: „Nagyon törékeny a helyzet”

Trump az orosz–ukrán béketárgyalásokról: „Nagyon törékeny a helyzet”