Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"9fa89815-f6de-459a-868d-a2a78c040e6a","c_author":"hvg.hu/MTI","category":"elet","description":"A partnere Ellen Burstyn Oscar-díjas színésznő lesz.","shortLead":"A partnere Ellen Burstyn Oscar-díjas színésznő lesz.","id":"20250313_Mundruczo-Kornel-Weber-Kata-uj-film-Taika-Waititi","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9fa89815-f6de-459a-868d-a2a78c040e6a.jpg","index":0,"item":"a7195fb3-2d08-4745-8089-391b9cff729b","keywords":null,"link":"/elet/20250313_Mundruczo-Kornel-Weber-Kata-uj-film-Taika-Waititi","timestamp":"2025. március. 13. 09:38","title":"Az új Mundruczó-filmben Taika Waititi játssza a főszerepet","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"fa2095f6-6cdd-48fd-a887-221e36314ae7","c_author":"hvg.hu","category":"kultura","description":"Fassbender egy ma már elég híres kollégáját ajánlotta maga helyett.","shortLead":"Fassbender egy ma már elég híres kollégáját ajánlotta maga helyett.","id":"20250314_Michael-Fassbendert-is-megneztek-hatha-jo-lesz-James-Bondnak","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/fa2095f6-6cdd-48fd-a887-221e36314ae7.jpg","index":0,"item":"5a7da996-01f4-46ce-abe7-19ef6c5b224c","keywords":null,"link":"/kultura/20250314_Michael-Fassbendert-is-megneztek-hatha-jo-lesz-James-Bondnak","timestamp":"2025. március. 14. 08:46","title":"Michael Fassbendert is megnézték, hátha jó lesz James Bondnak","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"a75968ff-a443-4d45-81be-5adcd766344a","c_author":"Tornyos Kata","category":"360","description":"Optikai kábellel kötnék össze Magyarországot és Azerbajdzsánt. A tízmilliárd eurós beruházásról a Puskás Arénában egyezkedett Szijjártó Péter azeri, román, grúz és bolgár miniszterekkel. Magyarország néhány éven belül a tenger alatti kábelek nagyhatalma lehet, de nagyon nem mindegy, hogy demokratikus vagy diktatórikus országok kezébe kerül-e az infrastruktúra.","shortLead":"Optikai kábellel kötnék össze Magyarországot és Azerbajdzsánt. A tízmilliárd eurós beruházásról a Puskás Arénában...","id":"20250314_Szijjarto-adatkabel-kibervedelem-hackertamadas-Azerbajdzsan-EU-Gruzia","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/a75968ff-a443-4d45-81be-5adcd766344a.jpg","index":0,"item":"65107c69-2beb-43e4-afc2-df792e0cf401","keywords":null,"link":"/360/20250314_Szijjarto-adatkabel-kibervedelem-hackertamadas-Azerbajdzsan-EU-Gruzia","timestamp":"2025. március. 14. 10:28","title":"Mi van, ha rossz kezekbe kerül Szijjártó Péter azerbajdzsáni álomprojektje?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"4afe802b-e2ce-4020-ba05-6801baac7576","c_author":"Szőllősi Lili","category":"gazdasag","description":"Potenciális debreceni és Balaton-parti utakról, digitális beszállókártyákról és az amerikai piac felé való nyitásról is nyilatkozott lapunknak a Ryanair kereskedelmi igazgatója, aki a légitársaság négy új budapesti útjának bejelentésének apropóján járt Magyarországon.","shortLead":"Potenciális debreceni és Balaton-parti utakról, digitális beszállókártyákról és az amerikai piac felé való nyitásról is...","id":"20250311_ryanair-fapados-utazas-legitarsasag","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/4afe802b-e2ce-4020-ba05-6801baac7576.jpg","index":0,"item":"6b7127f1-9b85-449b-a225-eed71eb5080e","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250311_ryanair-fapados-utazas-legitarsasag","timestamp":"2025. március. 12. 14:19","title":"Beszólt a Ryanair kereskedelmi igazgatója a Wizz Airnek: egy kis regionális légitársaság miatt nem aggódom","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"d205f7ee-0509-42fa-9f61-51895221a826","c_author":"Bordás Gábor","category":"elet","description":"Kereken ötven éve mutatták be a Monty Python első kultuszfilmjét, a Gyalog galoppot. Az Artúr király és kerekasztal lovagjainak kalandjairól szóló film ma is lehengerlően vicces és formabontó, pedig az addigra a szétesés szélére sodródott csoportnak alaposan meggyűlt baja a filmkészítés szinte minden szakaszával a finanszírozástól az utómunkáig, a forgatás gyötrelmeiről nem is beszélve. Hogyan tett egymásnak folyamatosan keresztbe a két rendező? Hogyan reagál John Cleese, ha úgy bánnak vele, mint egy papírfecnivel? Miért tűnt úgy az első vetítés után, hogy hatalmas bukás lesz a film? És hogyan lehet birkavesével földrengést megelőzni?","shortLead":"Kereken ötven éve mutatták be a Monty Python első kultuszfilmjét, a Gyalog galoppot. Az Artúr király és kerekasztal...","id":"20250314_gyalog-galopp-50-monty-python-forgatas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d205f7ee-0509-42fa-9f61-51895221a826.jpg","index":0,"item":"c28e299a-b303-4688-8109-a63d052af487","keywords":null,"link":"/elet/20250314_gyalog-galopp-50-monty-python-forgatas","timestamp":"2025. március. 14. 07:01","title":"Leharapom tőből mind a két lábad","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"57f07b3f-286d-4b9f-8ce6-bc5fb605537b","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Írásbeli kérdést kapott Szijjártó Péter arról, hogy ki kezdte az orosz–ukrán háborút, a miniszter helyettese válaszában kitért a kérdés elől.","shortLead":"Írásbeli kérdést kapott Szijjártó Péter arról, hogy ki kezdte az orosz–ukrán háborút, a miniszter helyettese válaszában...","id":"20250313_A-Kulugyminiszterium-nem-mondja-ki-hogy-Oroszorszag-az-agresszor","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/57f07b3f-286d-4b9f-8ce6-bc5fb605537b.jpg","index":0,"item":"1e9edf55-f1b5-447d-98a5-83ee98f6203d","keywords":null,"link":"/itthon/20250313_A-Kulugyminiszterium-nem-mondja-ki-hogy-Oroszorszag-az-agresszor","timestamp":"2025. március. 13. 09:40","title":"A magyar külügy nem mondja ki, hogy Oroszország az agresszor","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c90d69d4-2a2b-4d9b-8336-b177ea21ffdf","c_author":"HVG","category":"vilag","description":"Miközben az amerikai tárgyalódelegáció Oroszországba tartott, Donald Trump arról beszélt a Fehér Házban, hogyan büntetné meg Moszkvát.","shortLead":"Miközben az amerikai tárgyalódelegáció Oroszországba tartott, Donald Trump arról beszélt a Fehér Házban, hogyan...","id":"20250312_trump-oroszorszag-haboru-pusztito-buntetes-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c90d69d4-2a2b-4d9b-8336-b177ea21ffdf.jpg","index":0,"item":"43f5dec2-b4bd-4603-9ce2-9af61b22c1c7","keywords":null,"link":"/vilag/20250312_trump-oroszorszag-haboru-pusztito-buntetes-ebx","timestamp":"2025. március. 12. 20:01","title":"Trump: Ha Oroszország folytatja a háborút, a büntetés pusztító lehet","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"35786b28-1a8b-469f-8a44-06302752e7d4","c_author":"hvg.hu/MTI","category":"vilag","description":"Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke rá akarja venni Oroszországot, hogy vétózza meg a boszniai békefenntartó missziót, az EUFOR-t. Arról is beszélt, hogy nem csinált semmi törvénybe ütköző dolgot. Soha nem hagyná el az országot – utalt Dodik a magyar TEK-esek boszniai jelenlétére.","shortLead":"Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke rá akarja venni Oroszországot, hogy vétózza meg a boszniai...","id":"20250312_Dodik-boszniai-szerb-koztartsasag-eufor-tek-nem-hagyna-el-az-orszagot","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/35786b28-1a8b-469f-8a44-06302752e7d4.jpg","index":0,"item":"bbbf4fa5-02ba-46f0-a157-991c2945bf28","keywords":null,"link":"/vilag/20250312_Dodik-boszniai-szerb-koztartsasag-eufor-tek-nem-hagyna-el-az-orszagot","timestamp":"2025. március. 12. 18:49","title":"Megszólalt Orbán boszniai szerb szövetségese, akinek az előállítására kiadták a parancsot","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Az Európát sújtó orosz-ukrán gázháború, a grúz és a gázai konfliktus igazolhatja Samuel P. Huntington civilizációk harcáról szóló értekezését. A multikulturalizmus és a politikai korrektség hívei „kulturális rasszizmusnak” tartják a gondolatot, hogy különböző kultúrkörök alapértékei kizárják egymást, a gyakorlatban összeegyeztethetetlenek. Így az egyik civilizációból a másikban való átlépés asszimilációt, hitünk, meggyőződésünk, értékeink legalábbis részleges feladását követeli. Ez nem faji előítélet, csupán annak kimondása, hogy a kultúraváltásnak ára van.
Hazai példa után nézve: a magyar államiság (illetve aztán a modern nemzettudat) kialakulása pont ilyen „civilizációs zsilipbe” való belépéssel történt. Az államalapításnak, majd a XVIII-XIX. században a polgárosodásnak, a nyugatosodó felzárkózásnak alapfeltétele volt, hogy a magyarság fokozatosan eldobja először keleties nomád-törzsi, a polgári forradalom és a kiegyezés után pedig feudális, paraszti-dzsentri kultúráját. Mert ezek nem illenek bele az ipari (majd posztindusztriális, posztmodern) civilizációba. A fejlődés mindig együtt jár a tradíció bizonyos - a modernitással nem párosítható - elemeinek beáldozásával. Gond ott kezdődik, ha valamely társadalom ezt nem tudja (vagy nem akarja) véghezvinni. Ehelyett kulturális határai közé zárkózik. Önkényuralmi mozdulatlanságba dermed, netán külső agresszióval vezeti le a belső feszültséget.
Az ukrán-orosz, orosz-grúz, vagy éppen a Hamász-Izrael közötti összeütközés értelmezhető „civilizációs határháborúként”. Oroszország, mint a bizánci cezaropapista rítus, a törzsökös önkényuralmi-totalitárius hagyomány, a parlament által (gyakorlatban legalábbis) hatékonyan soha nem korlátozott egyszemélyi vezérelv letéteményese, hadat üzent renitens, nyugatbarát szomszédainak. A nyugati demokráciának számító Izrael az őt rakétákkal lövő gázai „katonai teokrácia” városállama ellen harcol. Félrevisz, ha leragadunk a konkrétumok felszínes elemzésénél. Hogy a nemzetközi gazdasági, katonai és humanitárius jog tekintetében kinek, hogyan és mennyire van igaza.
Minden további nélkül elképzelhető, hogy az ukrán szolgáltató tényleg lopta a gázt, szerződésszegően viselkedett. A grúz hatalom esetleg tényleg sértette kisebbségi (abház és oszét) polgárainak belső önrendelkezési jogát. Izrael követhetett el hadviselése során tévedéseket, hibákat, még akár bűnöket is. De a fő narratív ösvény máshol húzódik. A különböző sérelmek (elszámolási vita, aránytalannak vélt csapás, bizonyos etnikumok védelme), csak ürügye, nem pedig oka a támadásnak.
A küzdelem tétje valójában az, milyen világrendben szeretnénk és fogunk élni. Szekuláris, pluralista demokráciában, mely garantálja a vélemények, életformák, alternatívák sokféleségét? Vagy politikai autokrácia gyámhatósága alatt, ahol legfeljebb a jelenkori abszolutizmus felvilágosult vagy nyers, barbár formája a választék? A nyugati sajtókörök palesztin- és oroszpárti részének fel kell tennie a kérdést: szívesen élne-e olyan rezsimben, amelyet - győzelme után - a Hamász teremtene az izraelieknek? Illetve amilyet Moszkva befolyása kívánna a grúz és ukrán nemzetnél? Vagy akár komfortosnak tartaná-e azt a létformát, melyet Putyin és a Hamasz saját népüknek berendeztek?
Az igazi lényeg nem ott van, egy világnézeti tusában adott időpillanatban melyik oldalon van a rész-és féligazság. Hanem ott, a játszma megnyerése után mihez kezdünk a győzelemmel, mi a végcélunk. A nemzeti önrendelkezés felől nézve Hitlernek például igaza volt 1938-ban, amikor követelte, hogy Ausztriában népszavazáson döntsenek az Anschlussról, a szudétanémetek pedig csatlakozhassanak az anyanemzetnek tekintett Németországhoz. De mindezzel a végcélja nem az volt, hogy egyesített nemzete békében (és demokráciában) létezhessen szomszédaival. Lépései csak világuralmi háborús törekvései előkészítését szolgálták. A harc konkrétan szólhat nemzetgazdasági, stratégiai dilemmák eldöntéséről. Felsőbb dimenzióban azonban értékek diadalra viteléért zajlik. Ukrajna Brüsszel és Washington felé gravitáló, nyugatbarát (és nyugati berendezkedésű) ország, vagy egy kijevi Lukasenko vezette Moszkva-párti autokrácia lesz-e? Képes lesz-e megvédeni pluralista oázisát Izrael, vagy eltűnik az iszlám fundamentalizmus sivatagának homokviharában? A geopolitikai befolyásszerzés, az energiahordozók, a nyersanyagok persze fontosak. De önmagukban csak holt források. Mi döntjük el, milyen életmódot alapozunk rájuk. Valamit azonban rögtön érdemes tisztázni.
Az euroatlanti civilizáció jogosan van meggyőződve értékei (demokrácia, piacgazdaság, tolerancia) morális fölényéről. Végzetes hibát ott követett el, hogy nem vette észre: a fejlődő világ bizonyos civilizációinak társadalmai ugyanígy hisznek saját berendezkedésük igaz voltában. Az USA olyan tévhitben foglalta el Afganisztánt és Irakot, hogy a két ország népei gyűlölik tömeggyilkos elnyomóikat, s a demokratizálást majd isteni adománynak tekintik. Valójában a „felszabadítottak” többsége nem diktátori parancsszóra, hanem önként és lelkesen tart rendjén valónak olyan dolgokat, melyeket egy nyugati demokrácia borzadva utasít el: a nők alacsonyrendűségének dogmáját, a kegyetlen törzsi szokásjogot, a vallási alapú törvénykezést, a hitetlenség és a világi örömök üldözését. A nyugati katonákat pedig inkább megszállónak tekinti. És nemcsak őket gyilkolják, hanem a más törzshöz (vagy az iszlám másik ágához) tartozó honfitársaikat is.
Pedig a nyugati civilizáció okulhatott volna a szocialista világrendszer összeomlásából. Csak azokból a kommunista országokból lett stabil demokrácia, ahol ennek voltak legalább eszmetörténeti hagyományai. Vagyis Közép- és Délkelet-Európa néhány kisállamában. Ázsiában a kommunista párt diktatúrája lényegében mindenütt fennmaradt (Kína, Vietnam, Észak-Korea), de az eurázsiai Oroszország és a volt szovjet Közép-Ázsia sem a politikai váltógazdálkodásról híresültek el. Mivel ilyen szisztémát csak olyan helyen lehet egyik napról a másikra kiépíteni, ahol azelőtt is létezett – mint egyéni létforma és közösségi hagyomány. Tudomásul kell venni: a „globális demokrácia” víziója talán évszázadokra csak ábránd marad. Ugyanis nincsenek meg hozzá a szükséges civilizációs, kulturális, piaci, mentális és néplélektani adottságok. Szomorú, de úgy tűnik: miként az univerzum sok milliárd bolygójának csak töredékén jöttek létre a magasabb rendű intelligencia kialakulásának feltételei, akképp a mi sártekénknek is csak kisebb (szerencsésebb) részén létezhet párhuzamosan demokrácia, biztonság és jólét. Ott, ahol a társadalmi alrendszerek önállóak, létrejöttek a szabadság kis körei.
Peremrégiók dilemmája (Oldaltörés)
Ugyanakkor nagy hiba lenne az euroatlanti világon kívüli régiókat egy kalap alá tolni. A nyugatosító modernizációnak vannak fejlődő világbeli sikertörténetei. Melyek tőkebefektetési övezetből tőke- és hitelexportőrré váltak (illetve jó úton tartanak afelé). Japán, India, Dél-Korea nemcsak a piacgazdaságot vette át a nyugatról, de a népképviseleti intézményeket is. Ugyanezen ösvényen jár a posztkemáli Törökország is. A helyi sajátosságok alakította demokráciájuk tagadhatatlanul üzemképes. Képesek voltak a tradíció rugalmas értelmezésére. Más államok (Kína, Szingapúr stb.) nem honosították ugyan meg a demokráciát, de nyitott gazdaságaikat racionális elvek mentén szervezik. Legalább annyira rá vannak utalva a nyugati tőkére, mint a nyugati fogyasztók a náluk gyártott olcsó árukra. A fejlődés kényszere miatt bátorítják polgáraik kreativitását, innovációs készségét, eltűrik az ezzel együtt járó spontaneitást.
Gyökeresen más - zsákutcás - pályát jár a fejlődők másik véglete. Jelentős, kiterjedt olaj- és gázkészletekkel, (vagy egyéb stratégiai ásványkincsekkel) nem bíró, az euroatlanti és távol-keleti tőkeövezeten kívül eső régiók (Fekete-Afrika, Közép-Amerika, Délkelet- és Elő-Ázsia, pl. Burma, Kambodzsa, Afganisztán, olajszegény arab vidékek) népei évszázadok óta csak vegetálnak. Monokulturális agrár- és pásztorgazdaságok, némi drog-és gyémántüzlettel spékelve. A turistaparadicsomok és csillogó felhőkarcolók kirakata mögött a lakosság 80-90 százaléka törzsi kötelékekben (vagy megalopoliszok nyomornegyedeiben) tengődő alattvaló, akinek a düledező viskóját (és maga szőtte ruháját) leszámítva semmije nincs. Latifundium-rabszolga, segédmunkás vagy kokain- és heroin-őstermelő, gyerekkatona, gyerekprostituált, bűnöző. Netán gyémántbányász kuli, kőkorszaki gyűjtögető-vadászó ember. Mégis, aki járt ezekben az országokban, arról számolt be, milyen vidámak, derűsek ordító szegénységük dacára az ottaniak. Inkább úgy fogalmazhatnánk: egykedvűek, filozofikusan belenyugvóak. Az ottani kortársnak már a dédapja is jogon kívüli (és jognélküli) pária volt. S úgy véli, a dédunokája is az lesz. Mivel a puszta életét leszámítva nincs több veszítenivalója, az időként rátörő népirtást, polgárháborút, deportálást, önkényuralmat, törzsi sovinizmust úgy fogadja, mint elháríthatatlan természeti csapást.
A társadalomszerkezet merev, kasztosodott, mintha az idődimenzió távkapcsolóján lenyomták volna a „pause” billentyűt. Van egy szűk, összetartó, belterjes - országtól függően autark vagy komprádor - elit. A nyomorult tömegekből, aki tehetséges, kalandvágyó, azt korrumpálják. Lesz belőle az elitet szolgáló rendőr, intéző, hivatalnok, populista hordószónok, bábdiktátor, diplomata. Ugyanakkor a becsületes (és boldogulni akaró) maradék kivándorol vagy lemészárolják, bebörtönzik. Ha jön tőke, csak a piszkos hajcsármunkát végezteti itt. Független középosztály, értelmiség sehol. A népesség viszont szaporodik, így a migráció a biztonsági szelep. A rendszer exportálja az önmaga kitermelte nyomort. A törzsi mentalitást a gyarmatosítók sem tudták (és nem is akarták) felülírni. Megfelelt nekik az "oszd meg és uralkodj". Legnagyobb biztonságpolitikai rizikófaktora ennek a térségnek nyugati szempontból a tömeges, szinte ellenőrizhetetlen (a zsúfolt mentőcsónakot borulással fenyegető) bevándorlás. Illetve a migránsok integrációs nehézségei, beilleszkedési zavarai. Továbbá az előretörő törzsi-vallási fundamentalizmus.
Kétesélyes, köztes tartományt alkot a feudálkapitalista (vagy kollektivista-államkapitalista) energiadonor zóna. (az Arab-félsziget, a volt Szovjetunió az oroszoktól a türkménekig) Itt az olaj- és gázpénzeknek köszönhetően a tekintélyuralmi-abszolutista rendszerek látszatra prosperálnak. Mert a népnek van mit a tejbe aprítania. Többek között alanyi jogú közszolgáltatásokban, a fejlődő régiók átlagához mérve bőkezű szociális juttatásokban részesül, térítésmentesen hozzájut a közép- és felsőfokú oktatáshoz. Az energiahordozóban szűkölködő peremvilágok bizonyos részei azért nem fejlődnek, mert nincs miből (a segélyeket ellopják, a tőke pedig nem jön), az energiában gazdagok viszont azért nem, mert nincs miért. Minek, ha így is dől a pénz? A kiábrándult, dekadens fiatalok egy része azonban így is (vagy pont ezért) a bűnözés vagy a fundamentalizmus talajára lép.
Ha a fosszilis bőségszaru kiürül, ezen országoknak - szemben Honduras, Banglades vagy Etiópia átlagpolgáraival - igencsak lesz mit veszíteniük. Ugyanakkor a populáció itt is gyarapodik. Választhatnak: vagy gazdasági-politikai reformokat vezetnek be, vagy lesüllyednek a banánköztársaságok, az elefántcsont és gyémánt véres halálzónájának szintjére. Papíron akár fejlődhetnek is. A demokrácia és a piac hagyományának hiánya miatt többségüknél inkább a második forgatókönyv sanszos.
Többen megpendítették, hogy a népességrobbanás és energiaínség együtt Észak és Dél (Kelet és Nyugat) civilizációs világháborújába torkollhat. Hogyan lehet ezt megakadályozni? E sorok írója - a nyugati civilizáció határvidékének szkeptikus lakójaként - egyedül a provinciális, belpolitika-centrikus látómező kiszélesítésére tud buzdítani. Mivel fentiekre orvosság csak civilizációközi méretekben létezik.
A párt aktivistáit a biztonsági őrök és rendőrök félrelökték, a miniszterelnöki interjú zavartalanul lement. A Momentum azt ígéri, minden héten készülnek hasonló akcióval.
A miniszterelnök határon túliaknak írt ünnepi levele arról árulkodik, hogy akárcsak 1956-ot, az 1848-as forradalmat is kész eltorzítani a propaganda nevében.