Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"518e738b-1554-4c8e-a9ea-f878045b4ebc","c_author":"Tiszai Balázs","category":"360","description":"A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.","shortLead":"A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből...","id":"20250109_Trump-gronland-panama-kanada-asvanykincsek-hajozas-deficit-olaj-uran","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/518e738b-1554-4c8e-a9ea-f878045b4ebc.jpg","index":0,"item":"9a1b71e2-4b8e-4fee-94fd-653e627a9462","keywords":null,"link":"/360/20250109_Trump-gronland-panama-kanada-asvanykincsek-hajozas-deficit-olaj-uran","timestamp":"2025. január. 09. 12:00","title":"Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"7185c2d4-5ece-482f-b2b6-6e646765556c","c_author":"Kovács István","category":"itthon","description":"Haiti bűnbandák tagjai, jemeni húszi terrorszervezet vezetői, a csecsen hadúr, Razman Kadirov és a Hasogdzsi-gyilkosság elkövetői is azon a szankciós listán vannak, ahova Rogán Antal is felkerült.","shortLead":"Haiti bűnbandák tagjai, jemeni húszi terrorszervezet vezetői, a csecsen hadúr, Razman Kadirov és a Hasogdzsi-gyilkosság...","id":"20250109_terroristak-bunozok-glomag-rogan-antal-lista","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/7185c2d4-5ece-482f-b2b6-6e646765556c.jpg","index":0,"item":"5ae31146-7dbb-45a1-9a4b-f38248b74e10","keywords":null,"link":"/itthon/20250109_terroristak-bunozok-glomag-rogan-antal-lista","timestamp":"2025. január. 09. 17:07","title":"Terroristákkal és bűnözőkkel került Rogán Antal egy listára","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"578899aa-2b4b-40a8-a527-cb1e20881039","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Egy német személy az EU oldalán keresztül, a Facebook-fiókjával regisztrált egy konferenciára, amivel a személyes adatai Amerikába kerültek. Most kártérítést kell fizessen neki az Európai Bizottság.","shortLead":"Egy német személy az EU oldalán keresztül, a Facebook-fiókjával regisztrált egy konferenciára, amivel a személyes...","id":"20250109_europai-unio-birosag-bizottsag-birsagolasa-gdpr-adatvedelem","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/578899aa-2b4b-40a8-a527-cb1e20881039.jpg","index":0,"item":"9e20b1dd-5206-4b70-9b39-5a6f94db4b27","keywords":null,"link":"/tudomany/20250109_europai-unio-birosag-bizottsag-birsagolasa-gdpr-adatvedelem","timestamp":"2025. január. 09. 15:03","title":"Megbírságolta az EU bírósága az Európai Bizottságot, mert az megsértette a saját adatvédelmi rendeletét","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"3bc94d9e-74bf-4077-9126-ce4884d5cfae","c_author":"HVG","category":"elet","description":"Sam Altman nyilatkozatban tagadta a vádakat.","shortLead":"Sam Altman nyilatkozatban tagadta a vádakat.","id":"20250110_sam-altman-openai-vezerigazgato-szexualis-eroszak-vad","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/3bc94d9e-74bf-4077-9126-ce4884d5cfae.jpg","index":0,"item":"812f46a4-2800-4498-887b-49f2f3b2489e","keywords":null,"link":"/elet/20250110_sam-altman-openai-vezerigazgato-szexualis-eroszak-vad","timestamp":"2025. január. 10. 15:36","title":"Saját húga vádolja szexuális erőszakkal az OpenAI vezérigazgatóját","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"31948e81-4442-4032-8b68-d6d9250838fe","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Főleg a gyerekek körében terjednek a légúti fertőzések és az influenza. ","shortLead":"Főleg a gyerekek körében terjednek a légúti fertőzések és az influenza. ","id":"20250109_Influenza-leguti-fertozes-NNGYK-koronavirus-betegseg","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/31948e81-4442-4032-8b68-d6d9250838fe.jpg","index":0,"item":"e99657d3-0111-4c70-8f90-bd58e5917353","keywords":null,"link":"/itthon/20250109_Influenza-leguti-fertozes-NNGYK-koronavirus-betegseg","timestamp":"2025. január. 09. 15:00","title":"Január első hetében 137 ezren fordultak orvoshoz légúti fertőzés miatt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"654901fa-94ab-4f9c-942f-02588a8c25c6","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"A személyes események, meetingek szervezésében vehetik hasznát az iOS-felhasználók annak az új applikációnak, aminek a nyomait a rendszer bétájában fedezték fel.","shortLead":"A személyes események, meetingek szervezésében vehetik hasznát az iOS-felhasználók annak az új applikációnak, aminek...","id":"20250109_apple-iphone-uj-alkalmazas-ios-18-3-invites-esemenyek-szervezese","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/654901fa-94ab-4f9c-942f-02588a8c25c6.jpg","index":0,"item":"5c79d3c2-73d9-41f8-a106-c1b4f2400b15","keywords":null,"link":"/tudomany/20250109_apple-iphone-uj-alkalmazas-ios-18-3-invites-esemenyek-szervezese","timestamp":"2025. január. 09. 16:03","title":"Hamarosan egy teljesen új alkalmazás jelenhet meg az iPhone-ján","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"a341a703-c2a2-4181-b87c-7f88485e0571","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"A felfrissített Tesla Model Y a Cybertruckéhoz hasonló első lámpákat kapott, javult a gyorsulása, és nőtt a hatótávja.","shortLead":"A felfrissített Tesla Model Y a Cybertruckéhoz hasonló első lámpákat kapott, javult a gyorsulása, és nőtt a hatótávja.","id":"20250110_hivatalos-a-tesla-leleplezte-a-megujult-model-y-juniper","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/a341a703-c2a2-4181-b87c-7f88485e0571.jpg","index":0,"item":"25bd9849-fca8-45e8-bef6-15d5bb5ea8af","keywords":null,"link":"/cegauto/20250110_hivatalos-a-tesla-leleplezte-a-megujult-model-y-juniper","timestamp":"2025. január. 10. 07:16","title":"Hivatalos: a Tesla leleplezte a megújult Model Y-t","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"15beeca8-9d3d-4e8c-a9a1-2cb62db96806","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: bemész a kisboltba, veszel egy Grönlandot. Ausztriában a hangulat: weimari. ","shortLead":"Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el...","id":"20250111_Elvitelre-101-Gronland-osztrak-demokracia-Trump-Kickl-FPO-Panama-csatorna","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/15beeca8-9d3d-4e8c-a9a1-2cb62db96806.jpg","index":0,"item":"71aa9ed4-28e1-481c-b815-5d83cdb1bd7e","keywords":null,"link":"/itthon/20250111_Elvitelre-101-Gronland-osztrak-demokracia-Trump-Kickl-FPO-Panama-csatorna","timestamp":"2025. január. 11. 06:00","title":"Elvitelre #101: Grönland nem eladó, az osztrák demokrácia volt már jobban is","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Csak valószínűleg okotok nem lesz rá. Noha a jegybankelnök megnevezését nagyobb felzúdulás nem követte, a piac és a közvélemény már korábban megbarátkozott a jelölttel, de egyelőre mindenki elmulasztotta föltenni a kérdést: és most mi lesz?
„A politikusok – akik többnyire teljesen tudatlanok a pénz természetére nézvést – imádnak szavazatokat vásárolni a szavazók pénzén. Senki más nem okoz, és nem is okozhat inflációt, mint a kormányok, akik többet költenek, mint amennyit képesek adóként beszedni.” Politikustól származnak ezek a szavak, nem is akármilyentől. A 20. századi Anglia bizonyára legsikeresebb, hazáját a II. világháborúból győztesen kivezető konzervatív miniszterelnökétől, Winston Churchilltől.
Sir Winstonnak – ellentétben politikustársai többségével – volt némi fogalma a pénz természetéről, ám ez nem akadályozta meg, hogy ugyanúgy utálja a Bank of England elnökét, mint számos elődje és utódja, s mint a normális miniszterelnökök általában – ha a jegybankelnök teszi a dolgát. Sir Winston utálatának tárgya Montagu Norman volt, 1944-ig, huszonnégy éven át, a BoE kormányzója. Emellett híresen jóképű, romantikusan elegáns ember, legalább is Nagy-Britannia, hát… kevésbé szerencsés megjelenésű miniszterelnökéhez képest.
Norman a háborús években sem átallotta érvényesíteni azt a szigorú monetáris politikát, amelyet a jegybank a nagy válság idején alakított ki, pótlandó az 1931-ben (miután azt éppen Churchill pénzügyminisztersége idején, 26-ban ismét bevezették) végképp elvetett aranyalapú pénzkibocsátás természetes szigorát. Norman emellett igen jó, személyes barátságot ápolt Sir Winston – és a civilizált világ – ősellensége, Németország Reichsbankjának elnökével, Hjalmar Schachttal, sőt közreműködött az elfoglalt Csehszlovákia devizatartalékainak a Reichsbank számláira történő transzferálásában is. Egyszóval az utálatra Anglia miniszterelnökének sok oka volt. Az említett Hjalmar Schachtot viszont saját kancellárja, Adolf Hitler utálta. Különösen miután a Reichsbank elnöke már 1938-ban figyelmeztette a vezért a német gazdaság tartalékait csontig felélő gazdaságpolitikája tarthatatlanságára.
Nem kedvelte a BoE elnökeit Sir Winston kései, szintén konzervatív, hasonlóan sikeres utódja, Nagy-Britanniát a stop-go mechanizmus csapdájából, a brit államot pedig a versenyszférából kivezető Margaret Thatcher sem. Nem kedvelte a labour többségű parlamentektől örökölt, barátságos Lord Richardsont, de őt követő saját jelöltjét, a szigorú Leigh-Pembertont se jobban. Ahogyan nem élvezett korlátlan népszerűséget politikai körökben a legújabb kori magyar demokrácia legsikeresebb jegybankelnöke, az első elnöksége idején az Antall-, a második idején a Horn-kormány minisztereit leiskolázó Surányi György sem.
A jegybank elnökének ugyanis nem az a dolga, hogy a miniszterelnök szeresse. Hiszen egyik legfontosabb ellensúlyként szolgál a fékek és ellensúlyok rendszerében. Kiegyenlítendő a mindenkori kormány hajlamát arra, hogy – a jelen vagy a jövő adófizetői terhére – túlterhelje a költségvetést. Amely hajlam nem abból származik, hogy a mindenkori kormány a jegybanknál szakmailag vagy morálisan felkészületlenebb lenne, hanem a képviseleti demokrácia természetéből és érdekviszonyaiból. A legkülönfélébb, ám mind pénzt kérő társadalmi csoportok állandó nyomása alatt működő kormány ugyanis az újraválasztás esélyével tartozik az őt létrehozó politikai vállalkozásnak, a pártnak. A pénzt kérő társadalmi csoportok pedig, legyenek akár „egyszerű” választók, akár a kormányt közvetlenebbül támogató üzleti körök, vagy véleményformáló tudósok, művészek, értelmiségiek stb., ritkán vannak tudatában: a kormány támogatásának forrása saját és más adófizetők aktuális, vagy jövőbeni befizetései. Vagy, ha mégis emlékeznek az állampolgári alapismeretek órákon tanultakra, kevéssé érdekeltek, hogy ezt figyelembe is vegyék.
A nyugati világra a 60-80-as években jellemző, aktív, magas inflációval járó gazdaságpolitikák látványos sikertelensége után megerősödött a jegybankok hagyományos „ellensúly” szerepe, autonómiája és a monetáris szigora iránti igény. Ezt a konszenzust azonban megtörte a 2008-as válság kezelésének kényszere. Az elv – amely szerint a jegybank monetáris politikája csak addig támogathatja a kormány gazdaságpolitikáját, ameddig az nem veszélyezteti a nemzeti valuta értékállóságát, az árstabilitást – fellazult. S bár az államháztartás jegybanki finanszírozása (államkötvények költségvetési kiadásokat növelő vásárlása) változatlanul főbűnnek számít, a nemzeti központi bankok, s végül az euró kibocsátója, az Európai Központi Bank is rákényszerült, hogy éljen a gazdaság ösztönzésének (legalább a zsugorodás fékezésének) két, nem konvencionális eszközével. A kamatok és elvárt hozamok lefelé történő korrekciójára irányuló jegybanki kamatcsökkentéssel és a „QE”-vel (a mennyiségi könnyítéssel), amelynek során a központi bank egyre enyhébb szigorral definiált értékpapírok befogadása ellenében nyújt a bankoknak likviditást bővítő és a remények szerint keresletélénkítő refinanszírozást.
A monetáris lazítás a legfejlettebb, így a kereslet élénkülésére leggyorsabban reagáló országokban (az Egyesült Államokban és az Európai Unió fejlettebb tagországaiban), az inflációval kevéssé fenyegető recessziós környezetben, részben bevált. Legalábbis, sikerült elkerülni a válság további mélyülését, az eurózóna összeomlását, s mutatkoznak a kibontakozás, növekedés első jelei. Ám mindeddig kevéssé reagáltak a dél-európai régió kevésbé fejlett gazdaságai (Spanyolország, Portugália, Görögország). Az pedig, hogy megindultak-e, akár a legfejlettebb országok reálszférájában, a versenyképességet és teljesítőképességet javító szerkezeti átalakulások, még nem látható.
A kérdés az, hogy a legfejlettebb, legrugalmasabb gazdaságokban relatív sikerrel alkalmazott, nem konvencionális megoldások másolása, vagy pedig ennél is „unortodoxabb” lépések, hogyan hathatnak idehaza.
A monetáris politika mozgástere ma Magyarországon rendkívül szűk. Az inflációs veszélyt a recesszió legsúlyosabb időszakában sem sikerült elkerülni. A gazdaság törékenységét fokozza az élet valamennyi területét – és nem csak a „devizaadósok” helyzetét – átfogó árfolyamkockázat. A 90-es évekre jellemző, az ipar és az infrastruktúrák modernizációját lehetővé tevő befektetői bizalom elporlott, s ameddig a gazdaság gyenge teljesítménye, törékenysége és a politika kiszámíthatatlansága együtt erősíti a negatív várakozásokat, nem is állhat helyre. Ilyen körülmények között a kamatok további csökkenése – erre irányultak az elmúlt hónapokban a monetáris tanács kormány által kinevezett többségének törekvései – a forint árfolyameséséhez és tőkemeneküléshez vezethet.
Még kevésbé kiszámítható a kormányzati oldalról az elmúlt hónapokban elhangzott, a monetáris lazításon túllépő elképzelések megvalósításának várható hatása. A költségvetési szigor fokozása – a bőrén érzi a felsőoktatás, egészségügy, a szociális rendszer és így tovább – arra utal, hogy a kormány elvetette a költségvetésre nehezedő nyomás jegybanki eszközökkel, legegyszerűbben a devizatartalékok felélésével történő csökkentésének koncepcióját. (Amiben szerepet játszhat a devizatartalékok felélése közvetlen inflációs hatásának felismerése is.) Ám a fokozódó – s az érintettek által egyre nehezebben tűrt – költségvetési szigort felülírhatja a közelgő választási év.
Élő elképzelésnek tűnik viszont, hogy a jegybank kedvezményes refinanszírozással támogatná, akár az üzleti bankokon, akár az állami tulajdonban lévő pénzintézeteken (az MFB-n, Eximbankon) keresztül, a kormányzat számára kedves ágazatokat és vállalkozásokat. Az üzleti bankok, nem likviditás hiányában – köszönik, az van nekik – hanem a kihelyezések magas kockázatai miatt, kevés hajlandóságot mutatnak a részvételre. Az utóbbi elképzelés – az utasítható, állami bankokon keresztül történő finanszírozás – viszont kísértetiesen emlékeztet a többszintű bankrendszer kialakulása előtti MNB („a pénzügyi nagyáruház”) monetáris politikáért és a vállalatok finanszírozásáért felelős igazgatóságai viszonyára. Ami a „tervben” szerepelt, az kapott hitelt, s a hitelhez lett is pénz, likviditás. Ha másként nem, többletkibocsátás útján. S ha a befektetés, hitel nem térült meg, a veszteséget eltüntette az infláció, vagy viselte – a nemzetközi eladósodás növekedése árán – a költségvetés. Ameddig bírta. Mint emlékszünk, a rendszer összeomlott.
„Egy ilyen, aktívan beavatkozó jegybanki politikának legfeljebb akkor lehet esélye a gazdasági növekedés beindítására – írja Várhegyi Éva az Élet és Irodalom március 1-i számában –, ha konzekvens magatartással és kellő integritású vezetőkkel képes volna megőrizni hitelességét a megújuló MNB, és ha a kormányzati gazdaságpolitikában is gyökeres, a befektetői bizalmat erősítő fordulat menne végbe.”
A gazdaságpolitikai fordulat még várat magára. S hacsak nem következik be Canerburyi Szent Tamás átváltozása (oly remekül írta meg Jean Anouilh a Becket avagy Isten becsületében), az is kevéssé várható, hogy a jegybank pártjától és kormányától minden tekintetben függő, új elnöke hűséges hívőből ellensúllyá, a monetáris politika autonóm alakítójává váljék. 1990-óta, szerettük, nem szerettük, a jegybank valamennyi elnöke autonóm személyiség volt. Önálló, versenyképes szakismeretekkel és/vagy megélhetést nyújtó passzív jövedelemmel, vagyonnal. Az új elnök viszont pártja és kormánya hivatalnoka.
Nem fék, hanem motor szeretnék lenni – hangzott a köztársaság egykori elnökének emlékezetes mondata.
Ha Szent Tamás átváltozása mégis bekövetkeznék, szeressétek Matolcsyt. A miniszterelnök úgyse fogja. S ha bukna, gondolkodjatok el, barátaim: milyen állást ajánlanátok a jegybank majdani, volt elnökének?