Paradox módon, mint ahogyan arra Micsisita Narusige, a japán védelmi tanulmányok intézetének vezetője felhívta a figyelmet, a sugárszennyezés elsősorban azokat az országok érintené, amelyek baráti viszont ápolnak Észak-Koreával, mint Kína és Oroszország, vagy pedig nagy engedékenységet tanúsítanak vele szemben, mint Dél-Korea.

Észak-Korea azt állította, hogy csak akkor hajtja végre első nukleáris kísérletét, ha "teljes egészében biztosítja a biztonságos körülményeket.". Ebből arra lehet következtetni, hogy a tesztet a föld alatt hajtják végre és nem légköri robbantásra kerül sor.

Diplomáciai és titkosszolgálati információk szerint az észak-koreai katonák alagutat ástak a kísérlethez Csiktong város közelében. Egy hibátlanul végrehajtott földalatti nukleáris kísérlet nem bocsát ki a felszínre sugárzást, komoly kételyeket ébresztett viszont az észak-koreai tudósok és katonák szakértelme iránt a júliusi, ballisztikus rakétával végrehajtott kísérlet kudarca. A Szankei Simbun című tokiói napilapban idézett szakértők szerint egy légköri robbantásnak katasztrofális következményei lehetnének. A "halálhamvak" 54 órán belül lehullnának Japán északi részére, Oroszország és Dél-Korea egyes vidékeire és Kína keleti részének nagy területére. Ez hasonló lenne az 1986. áprilisi csernobili katasztrófához, amikor az ukrajnai atomerőműben történt baleset nyomán Európa nagy része beszennyeződött. 

A szakértők attól is aggódnak, hogy a súlyos gazdasági gondokkal küzdő Észak-Korea rendelkezik-e olyan technológiával, amely lehetővé teszi a sugárszennyezés megakadályozását. Ko Ju Hvan, a szöuli Dongkuk egyetem tanára arra is emlékeztetett, hogy az észak-koreaiaknak geológiai okokból nehéz mély, függőleges kutat ásniuk egy nukleáris kísérlethez. Ezért félő, hogy megszennyezhetik a földalatti vizeket, így azután - tette hozzá - meglehet, hogy
Phenjan a "korlátozott nukleáris kísérlet" mellett dönt.