A cikk bevezetőjében a tudósító, Hans-Jörg Schmidt arra emlékeztetett: az Európai Unió külügyminisztereinek a hétvégén tartott tanácskozásán a szlovák diplomácia vezetője Koszovóval kapcsolatos magatartásával fejtörést okozott a legtöbb kollégájának. Ján Kubis ugyanis hazája fenntartásait hangoztatta a jelenleg Szerbiához tartozó tartomány autonómiájával kapcsolatban. A Die Welt szerint nem is annyira Koszovó miatt, hanem azért, mert Pozsony attól tart, hogy a koszovóiak autonómia-törekvéseiből egyesek iskolát csinálhatnak. Konkrétan a dél-szlovákiai erős magyar kisebbségről van szó - tette hozzá a német lap.

Megfigyelők ezeket az aggodalmakat mostanáig nem tartották megalapozottnak. A keresztény-konzervatív Magyar Koalíció Pártjának (MKP) vezetője, Bugár Béla még a szlovákok körében is nagy tekintélyre tett szert. A korábbi miniszterelnök, Mikulás Dzurinda még kormányába is bevonta az MKP-t, amely teljes mértékben megbízható partnernek bizonyult. A Bugár-korszak azonban a hét vége óta immár a múlté. Az MKP kongresszusán az eddigi pártelnök szoros csatában vereséget szenvedett helyettesével, Csáky Pállal szemben.

Csáky nem számít forrófejű nacionalistának. A kongresszuson azonban mindvégig ott állt mögötte a szlovákiai magyarok szürke eminenciásának számító Duray Miklós, aki a múltban újból és újból erős nacionalista hangokat ütött meg. Duray - hangoztatta a német újság - a szlovákiai nacionalista vezető, Ján Slota ellenpárjának számít. Bugárnak mindvégig sikerült elszigetelnie Durayt - emlékeztetett a Die Welt. Az új pártvezér, Csáky viszont egyik helyettesévé választatta meg. Feladata a párt stratégiájának kidolgozása lesz. Ebből fakadóan tartani lehet attól, hogy kárt szenved a szlovákok és a lakosság tíz százalékát kitevő magyarok között kialakult, törékeny béke - tette hozzá a lap.

Az MKP-n belül a nacionalisták megerősödése nem számít meglepetésnek. Ennek egyik okát jelentik azok a feszültségek is, amelyeket a szlovák nacionalisták kormányzati részvétele váltott ki. A pozsonyi és a budapesti kormány közötti viszony aligha tekinthető "jószomszédinak" - fogalmazott a Die Welt, emlékeztetve arra, hogy különösen a Fico-kormány hivatalba lépésének idején a két európai uniós tagállam közötti határ mindkét oldalán soviniszta megnyilvánulásokra került sor.