A dél-ázsiai országban november 3. óta rendkívüli állapot van, amelyet Pervez Musarraf elnök két héttel politikai riválisa, Benazir Bhutto volt kormányfő emigrációból való hazatérte után vezetett be. Musarraf súlyos belső konfliktusokra hivatkozva hozta meg ezt az intézkedést. Azt hangoztatta, hogy az iszlám szélsőségesek a kormány hatalmát fenyegették, és hogy a rendkívüli állapot elrendelésére a demokráciára történő átmenet befejezéséhez volt szükség. Ugyanakkor közölte: továbbra is elkötelezett a januári törvényhozási választások megtartása mellett.

Musarraf kedden két napra Szaúd-Arábiába utazik, ahol tárgyal Abdallah bin Abdel-Aziz királlyal. Ez az első külföldi útja a rendkívüli állapot bevezetése óta. A pakisztáni elnök rendszeresen felkeresi a Pakisztánnal szövetséges arab országot. A szaúdi kormány a hírek szerint közvetíteni próbál Musarraf és a szaúdi száműzetésben élő Navaz Sarif volt pakisztáni kormányfő között. Sarif - aki azután kényszerült száműzetésbe, hogy Musarraf 1999-ben puccsal megdöntötte a hatalmát - kedden Dzsiddából adott telefonos nyilatkozatában kizárta, hogy találkozzon a tábornok-elnökkel, egyúttal felszólította Benazir Bhuttót, csatlakozzon hozzá, és bojkottálja a januári választásokat.

Pakisztánban előzőleg hétfő éjjel szabadon engedtek több száz, a rendkívüli állapot bevezetése elleni tiltakozások miatt lefogott személyt: jogászokat, ellenzéki aktivistákat, köztük Benazir Bhutto sok hívét. Több ezren ugyanakkor továbbra is börtönben vannak, köztük ismert politikusok, így Imran Hán egykori krikettcsillag is, aki hétfőn éhségsztrájkot kezdett tiltakozásul a rendkívüli állapot miatt.